Az ázsiai szépségápolás egyik alapköve a megfelelő fényvédő kiválasztása, azonban ahogy az ember beleássa magát a részletekbe, ahelyett, hogy megvilágosodna, valójában egyre több kérdés merül fel benne. Jöjjön néhány alapvető megfontolás, “mítosz” és egy kis szubjektív vélemény.

Mi a különbség nyugaton és keleten?

Ameddig nyugaton jellemző a napimádat, az ázsiai országokban a nők célja az, hogy a bőrük minél világosabb maradjon. Ez egyszerűen a kor és a hely aktuális szépségideáljától függ, azonban itt egyértelműen az ázsiaiak képviselik az egészségesebb hozzáállást. Nyugaton még nem jellemző, hogy az emberek télen-nyáron fényvédővel járjanak, az átlagembernél a naptej a nyaralás és a strandolás exkluzív kelléke. (Szerencsére ez változik.) A drogériák polcairól télen szinte teljesen eltűnnek a naptejek. Ezzel szemben egy ázsiai reggeli rutin utolsó és legfontosabb lépése a magas erősségű fényvédő felvitele és a választék szinte fullasztó. Ezzel hosszú távon nem csak az öregedést lassítják, hanem a káros UV sugárzás által okozott bőrelváltozásokat is megelőzik. Nem szeretnék senkit az áttétes melanomával ijesztgetni, bár lehet, hogy ennek is fogok egy külön bejegyzést szentelni. Elég abba belegondolni, hogy a közvetlen ismeretségi körünkben hányak bőréről távolítottak már el anyajegyet azért, mert “ronda” volt vagy megváltozott. Kérdezzünk körbe, hogy hányak arcáról távolítottak már el basaliomát és az idős ismerőseink közül hányan estek már át kisebb sebészeti procedúrán gyanús elváltozások miatt! Az ózonréteg elvékonyodása miatt akkor is fokozottan ki vagyunk téve a nap káros hatásának, ha manapság kevesebb időt töltünk a szabadban, mint pár évtizeddel korábban.

Milyen fényvédelmi lehetőségeink vannak?

Két mértékegysége van a fényvédelemnek, az egyik az SPF, a másik a PA érték. Leegyszerűsítve az SPF az UV-B sugarak, így a bőrpirosság ellen véd, a PA pedig az UV-A sugarakra, így első sorban az öregedésre vonatkozik. Mindkét sugárzás rákkeltő. Az ózonréteg csak az UV-B sugarakat szűri.

Az SPF egy általában 15 és 50 között terjedő szám, ideális 25-50 között. (Ebbe majd belemegyek a részletes posztban.)

A PA érték nem szám, hanem keresztekkel van jelölve: +,++,+++,++++. Az FDA által még nem befogadott, így nyugati termékeken még nem látjuk megjelölve.  (FDA=food and drug agency, az az amerikai intézmény, amely például az új gyógyszerek forgalomba hozatalát is engedélyezi)

A fényvédőket alapvetően két csoportra oszthatjuk, fizikai és kémiai fényvédőkre.

A fizikaiak (titánium-oxid és cink-oxid) a bőr felszínén maradnak, jól védenek az UV-B és az UV-A sugarak ellen is. Érzékeny bőrnek (pirosság, rozácea) ideálisabbak, azonnali védelmet nyújtanak. Sportoláshoz nem ideálisak, mert ha izzadunk, elmozdulnak, pont azért, mert nem szívódnak be. Nem zárják el a pórusokat. Sok kell belőlük, mert közvetlenül a molekulák védenek. (A molekulák között azonban behatolhatnak az UV-sugarak a bőrig.) Fehér filmet hagynak a bőrön.


A kémiai fényvédők (oxybenzon, avobenzon stb) alkalmasabbak napi használatra, könnyen eloszlathatóak, smink alá ideálisak. Minél magasabb az SPF és minél többféle vegyületből állnak, annál könnyebben irritálnak, ezért érzékeny bőrnek nem ideálisak. A felvitel után húsz perccel kezdenek el hatni. Az UV-fény hatására lebomlanak, ezért gyakran kell őket felvinni. Mivel az UV-sugarakat hővé alakítják ezért a kipirosodást és az érzékeny rozáceás bőrt triggerelik.

Felmerülő problémák

MINDIG szükségünk van a fényvédőre? Télen is? Ha felhős az idő, akkor is? Elég az alapozóban levő SPF15?

Az ázsiai szépségápolás szerelmesei között van egy olyan hardcore vonulat, aki csak akkor nem ken fel reggel fényvédőt, ha egész nap egy ablaktalan szobában ül. Gyakorlatban ezt szerintem nagyon nehéz kivitelezni. Néhány realistább gondolat:

  • Én mindig elindulás előtt kenem magamra a fényvédőt és ha hazaérek, rögtön lemosom a sminkemmel együtt. Mivel a kémiai fényvédő lebomlik, így tudom, hogy a hatása sosem fog igazából kitartani a hazatérésemig.
  • Mivel a fényvédő is potenciális irritáns, nem terhelem vele a bőröm, ha nem muszáj, ezért én beltéren (feltéve ha nem ülök órákat a napon) nem kenem fel.
  • Szögezzük le, hogy a nap télen is ugyanúgy süt, a felhők pedig nem szűrik meg az UV sugarakat. Ezekre a kérdésekre egyszerű a válasz. (Én ezt is nehezen tanultam meg, de egy kisebb novemberi napszúrás jó lecke volt.)
  • Tankönyvileg a fényvédőt újra kéne kenni 2-3 óránként. Ez azonban 2 óra kumulált napfénynek való kitettséget jelent. A kémiai fényvédő csak akkor bomlik, ha nap éri. Tehát ha reggel fél órát sétálsz a munkába, utána nem ülsz az ablak mellett tűző napon, akkor nem kell már délelőtt azon aggódni, hogy az alapozó alatt már nem véd meg semmi.:) Sokan hazaindulás előtt visznek fel újra fényvédőt.
  • Általános igazság, hogy a BB krémből, alapozóból nem tudunk annyit felvinni, hogy egységnyi bőrfelületre elég védelem jusson. Szerény véleményem szerint ez még rendes fényvédővel is kihívás, főleg ha az ember nem akar ragadni vagy mást is szeretne kenni az arcára. Nem akarok illúzióromboló lenni, de szerintem óriási szerencse kell, hogy az ember elsőre találjon egy olyan krémet, ami számára minden szempontból tökéletes. Muszáj próbálkozni. Sajnos ez sokba kerül, de ne feledjétek, hogy ez befektetés!
  • Számomra szívmelengető, hogy ma egyre több alapozóban van valamilyen fényvédő és én csakis ilyeneket vásárolok. Az SPF értékek ugyan nem adódnak össze, de ha nem vagyunk érzékenyek ezekre a vegyületekre, szerintem érdemes erre is odafigyelni. Az SPF15 viszont nem elég, legalább SPF25-30-ra van szükség.
  • Én semmit nem dobtam ki, amikor váltottam az ázsiai rutinra, a fényvédő nélküli alapozókat elhasználtam esti eseményekre vagy legalább az SPF25-ös értékű Rimmer primerem fölé vittem őket.
  • Kevés aranyszabály van, de arra figyeljetek, hogy ha kémiai hámlasztásba kezdtek vagy fényérzékenyítő gyógyszert szedtek, akkor tényleg ne menjetek a napra védelem nélkül!! Ki lehet próbálni, nekem már sikerült így látványosan megégnem, elég gyorsan rendbe hoztam magam, de többet ilyet biztosan nem játszok!

Végszó

Talán a fent leírtakból úgy tűnik, hogy lehetetlen küldetéssel van dolgunk, de valójában nem akartam senki kedvét elvenni. A bőrápolásba talán nem olyan nehéz beletanulni, mint az egészséges étkezésbe, de legalább olyan nehéz tökéletesen csinálni. Mindenesetre én azt vallom, hogy ebbe sem érdemes beleőrülni és a paranoiáig harcolni!

A legfontosabb, hogy kiépítsünk olyan szokásokat, mint 1. nem tartózkodunk a tűző napon, átmegyünk az árnyékos oldalra stb 2. kutyasétáltatás előtt feldobjuk a fényvédőt, 3. hosszabb utazás vagy biciklizés előtt feldobjuk a fényvédőt, 4. ha hosszasan vagyunk a szabadban, gondolom már kitaláltátok, de feldobjuk a fényvédőt, 5. dobjuk be a táskánkba…

Mint látjátok, ez az egész nem arról szól, hogy tökéletesen csináljuk, mert az szinte lehetetlen. Sokkal fontosabb, hogy a fényvédelem olyan automatizmussá váljon, mint a fogmosás. Nem bújhatunk el a sötét szobába! Bizony beletelik pár hónapba, mire rátalálunk az ideális krémre, de megéri ebbe energiát fektetni, hiszen itt közvetlenül egészségünkről van szó!

A héten még két bejegyzés fog jönni fényvédelem témában, remélem visszatértek majd olvasni!:)

Utóirat!

Rövid vélemény a képen szereplő termékekről!

  • Rimmel SPF25 primer: teljesen beszívódik, tökéletesen lehet rá sminkelni, nem irritál, örök barátom, mióta megvan
  • L’Oreal True Match SPF15 alapozó: Nagyon szerettem, bár a nyolc-tíz órás napjaim végére már nem volt tökéletes és mindig be kellett iktatni 1-2 nap szünetet, mert több napos használat után mindig úgy éreztem, hogy “elrontja” a bőröm – kicsit szárított, kicsit zsírosított. Ugyanakkor nagyon kevéske maradt az alján és újra is venném, de nem szeretek folyékony állagú / romlandó termékeket halmozni
  • Ziaja SPF20 nappali krém: tavaszra vettem, még nem sokat használtam, elég nehéz állagú, de a normál bőr még elbírja. Sminkeltem is már rá könnyebb alapozóval és működött. Lesz bejegyzés.
  • The Body Shop SPF15 ajakbalzsam: Ezt állandóan használom és mégse akar elfogyni. Tök drága volt, de szerencsére mióta megvettem, láttam már olcsóbb fényvédős ajakbalzsamokat is.
  • Rimmer géles állagú SPF15 alapozó: Nagy pajtásom, de vizes állagú, úgyhogy ne igyatok csapból, amikor ezt viselitek, mert szó szerint lefolyik a fejetek. Nem vicces.:D Én nagyon szeretem a könnyed finisét, de nincs nagy fedése, ezért problémás bőrűeknek magában biztos nem elég.
  • The Body Shop Seeweed SPF15 krém: Marja a szemem és nem szívódik be, csak azért vagyok NAGYON mérges, mert az eladó segített anno kiválasztani és mégse illik a bőrtípusomhoz meg úgy az egészet kényszerből használtam már csak nyáron, kb. amikor lementem bevásárolni a tűző napon meg ilyenek.
  • Missha SPF40 BB-krém: Nagy szerelmem, majd a fényvédős sorozat végén lesz bejegyzés.:)

Ja igen, mint látjátok, nekem sincs jelenleg túl magas fényvédő faktorú krémem, ennek az az oka, hogy én is csak tavaly tavasszal kezdtem komolyan venni ezt a témát és azóta szerettem volna felélni, amim van. Ősz óta pedig nem akartam semmit venni, mert amikor elindulok még, amikor hazajövök, már sötét van, így felesleges volt. 🙂