A forrás

Kezdjük azzal, hogy hogy nyerik ki szerencsétlen méhekből a mérget. Egy üveglapba/hálóba gyenge áramot vezetnek és az erre rászálló méhek ennek hatására védekezésként megcsípik a lapot, ott hagyva a mérgüket. Erről azután begyűjtik a cuccot, sterilizálják, tisztítják és gyakorlatilag már mehet is a kozmetikumba. Így leírva kicsit sokkolónak tűnik, de ez a blogom nem reklámfelület, úgyhogy nem akartam ezt sem elhallgatni. A koreai kozmetikai ipar ugye messze van a vegántól, ezt eddig is tudtuk. Jelen esetben védelmükre szóljon, hogy a méhek nem hagyják ott a fullánkjukat, tehát nem halnak meg és a gyenge áramütések nem befolyásolják a természetes életritmusukat sem. (Gondolom az ilyen “farmokon” mézet, propoliszt és méhpempőt is gyűjtenek, a méhpempőről később lesz bejegyzés.) 

A reklám és a háttér

A méhméreg nem egy anyag, hanem egy kombináció, aminek fő összetevői: 80-90% víz, mellitin ( az aktív rész kb. 50%-a), apamin, adolapin, foszfolipáz A2, hialuronidáz, hisztamin, dopamin és még 1-2 fehérje természetű anyag. A reklámfogás az, hogy a csípés, tehát a toxin hatására kitágulnak az erek és ezáltal közvetetten serkentődik az elasztin és a kollagénképzés. Ez az értágítás a hialuronidáznak köszönhető. Maga az apamin egy enyhe idegbénító, úgy működik, mint a botox – így kisimítja a pici ráncokat. (Ez az injekciós kezelések alapja.) Igazából ez még rendben is lenne, de semmilyen méhmérges terméktől nem fogunk egy hét alatt megfiatalodni és a valós hatás is túlmutat az értágulat vélt vagy valós következményein. 🙂 (Előre mondom, hogy én semmilyen injekciós terápiának nem vagyok a híve, úgyhogy csak a felszíni kezelésekről beszélünk most.)

Nem elvetendő ugyanakkor, hogy egy kutatásban (ahol nem volt kontrollcsoport, tehát nem valami magas szintű) kimutatták, hogy a megfelelő koncentrációjú méhméregszérum hatására csökkent az önkéntes női tesztalanyok arcán a ráncok mennyisége és mélysége.

Szerintem ennél érdekesebb, hogy a propionibacterium acnes hatására indukált gyulladás csökken a méhméreg hatására. Eleve azért is kapták fel újra ezt az anyagot , mert kiderült hogy antibakteriális és gyulladáscsökkentő hatása van. Ezért a mellitin és az adolapin lehet a felelős, mivel gátolja a ciklooxigenáz enzimet, ami a gyulladás egyik legfontosabb eleme. Ezt egyébként több független labor is kimutatta laboregereken és sejtkultúrákon egyaránt. Valamennyi bizonyíték arra is van, hogy az UV-sugarak indukálta kollagénlebontást is gátlódik a lebontó enzimeken keresztül méhméreg hatására.

(Az ilyen kutatások hitelességéről jövő héten posztolok egy eszmefuttatást!)

Kételyek

Na de mi van a csípéssel? Természetesen felmerül az emberben, hogy a méhcsípés nem egy kellemes élmény és mégis mi a francnak akarnánk az arcunkra kenni az apitoxint. Mi van a keverék többi részével, ami gyulladást gerjeszt? Mi van a foszfolipázzal, ami tönkreteszi a sejtek külső membránját és ezzel kilyukasztja őket? Ezeket kivonják a keverékből? Nos ezekre a kérdésekre nehéz választ adnom, hiszen a termékeket nem én gyártom. Mindenesetre érdemes figyelembe venni 1-2 dolgot. Az ilyen vegyületkeverékekből nem mindig a fő összetevő az áldásos hatású (ezt majd a licorice elemzésénél is felvetem) és időbe telik ki ezt kikísérletezni. (Itt hosszú évekről, akár évtizedek kutatásáról beszélünk.) A másik pedig az, hogy a méhcsípésnél a méh magas koncentrációban a sejtjeink közé, akár a véráramba juttatja a mérgét, mi viszont kisebb koncentrációban oszlatjuk el a bőrfelületen. A különbség lényeges, de abszolút igazat adok annak, aki kételkedik. A szérumoknak általában több jó hatású összetevőt is tartalmaznak és ezek együtt fejtenek ki hatást. Épp ezért nehéz a bee venom ellen vagy mellett állást foglalni.

Ítélet

Minden éremnek két oldala van. Az összesített véleményem nagyjából az, hogy szerintem érdemes lehet odafigyelni erre az összetevőre. Van már valamennyi kutatás, egész jó eredményekkel. (A koreai kormány dönti az ilyesmibe a pénzt.) Nem csodaszer, de valakinek talán pont ez lesz a megoldás. Elég sokoldalú vegyületekről van szó, ha úgy nézzük, hogy a bőrápolás egy élethosszig tartó móka és sok kicsi sokra megy alapon gonolkodunk, akkor a méhméreg, ha továbbra is jó kutatási eredményeket hoz majd, jól beleillik a képbe. Egy időre mindenképp – én szeretek kalandozni. (Ez a blog se jött volna létre, ha csak aloe verát kennék az arcomra.:D)

Jó lenne mindemellett, ha a vegyületkeverékből izolálnák az elemeket (elvileg már van szintetikus mellitin) és csak azt raknák a kozmetikumokba, amelyek valóban gyulladáscsökkentőek, de egyelőre elégedjünk meg azzal, hogy egy-egy szérumban elenyésző mennyiségű gyulladáskeltő molekula jut.

Termékek méhméreggel

A Bentonon kívül a Nature republic is előállt egy bee venomos termékcsaláddal. Ebből nekem a “mist essence” megnevezésű lett szimpatikus, de ezt pont nem találtam ebayen. A termékcsalád többi tagjában sajnos rengeteg alkohol van, ezért lemondtam róluk. A megfizethető kategóriában hasonló a sejtez a Secret Key Honey Bee vonalával, az összetevőlisták nem elég meggyőzőek. A megfizethető kategóriában ott van még a Tosowoong “Bee venom AC control mist”-je, ami messze a legjobbnak tűnik összetevőlista alapján. Olcsóbb is, mint a Benton, úgyhogy bepakoltam a kosaramba, lehet, hogy nyár közeledtével majd befizetek egy körre.:D Ezen kívül rengeteg fátyolmaszk van az ezzel az összetevővel, szerintem érdemes ezek között is szétnézni.:)

Figyelem!!!

Aki bármilyen formában allergiás a méhcsípésre vagy esetleg még soha nem csípte meg még és nem ismeri a teste reakcióját, az semmiképp ne vegyen meg semmilyen terméket, aminek az összetevőlistájában szerepel a ‘bee venom’. A mellitin önmagában is allergizálhat, ezért ha elkezdtek egy ilyen szérumot használni és irritációt tapasztaltok, természetesen el kell hagyni, mint bármi mást.

A méhméreg, mint összetevő értékelése:

Különleges összetevők – pontozás

A bizonyíték mennyisége: 4/5
Az ígéreteknek való megfelelés: 3/5
A potenciál: 3,5/5