Időnként biztosan lesz egy-egy össze-vissza személyesebb poszt, amiben összegyűjtöm az aktuális aggályaimat. Ez az első fejezet.

Berobbant a rozáceám…

Már majdnem azt hittem, hogy nem is vagyok rozáceás, ugyanis a rutinomnak köszönhetően minden pirosságot sikerült eltüntetni a pofimról. Az elmúlt hónapok békésen teltek, de egyik hétvégén túráztunk egy nagyot és az út jó részén a fejemre tűzött a nap. Arra sem számítottam, hogy ilyen sokáig maradunk, mert csak a budai hegyek közé ugrottunk ki, nem vittem magammal fényvédőt az útra. Amit otthon az arcomra kentem, az édeskevésnek bizonyult. Kenhettem én már fel otthon akármit utána…. Örülök, hogy a rozáceámnak nincsenek nagyon kémiai triggerei (kivéve ironikusan vmelyik fényvédő), de a napot a legnehezebb elkerülni ugye és az a legrosszabb. (Meg a stressz.)

Sajnos a perioralis dermatitisem is felkelt alvó állapotából, az örök gennytelen pattanáskákból pedig szép barna foltok lesznek az arcomon (PIH), kb. két perc napsütés hatására is. Ezt is baromi nehéz karban tartani. Egyébként is elég nyúzott állapotban vagyok a koránkelés miatt és a klinikai gyakorlatokon könnyű elfelejteni INNI, így több rossz hatást kell egyensúlyoznom. Stresszelek is rengeteget az egyetem vége miatt nyilván… mert ez egy ilyen műfaj.

A téli rutinnak annyi…

Nem elég, hogy egy megváltozott bőrhelyzettel kell megküzdenem, ami miatt eleve szigorítani akarom az összetevőslistákkal szembeni elvárásaimat, 3 hete érzem, hogy a téli rutinomat sürgősen meg kell változtatni. A rendkívül nehéz hidratálóval nem tud mit kezdeni a bőröm, az arcolaj sem szívódik…. Ezeket elhagytam reflexből, de ennek az lett az eredménye, hogy a könnyű okkluzív krém ellenére reggel kb. száraz bőrrel ébredek. Több lépést is meg kell változtatnom, mindennek a lehető legvizesebb konzisztenciájúnak kell lennie, de a hidratálási szintet meg kell tartani. Muszáj. Ugyanaz a szükséglet, de más eszközöket igényel most. Tavaly ez a kérdés fel se merült, mert akkor még alig 4-5 lépés volt a rutinom és az belefért. Lehet, hogy most is minimalizálni fogok, ha beköszönt az igazi nyár.

A megoldás

Jelenleg van egy átmeneti tavaszi rutinom és szépen elkezdett a helyzet rendeződni. Egy darabig nem tesztelek most újat úgysem, sőt visszahoztam 1-2 régebbi terméket, amit ideiglenesen hanyagoltam. (Pl. Scinic Honey AIO) Ideiglenesen nincs fátyolmaszkozás, semmilyen hámlasztás, mintapróbálgatás, reggel és este is ugyanazokat a termékeket használom, hétvégén sem változtatok nagyot. Nem volt baj a rutinommal, de a rozáceát elcsicsítani nem a legegyszerűbb és most ez a legeslegfontosabb.

Nyár fele majd kicserélek 1-2 dolgot, de csak olyan termékeket rendeltem, amelyeket már korábban teszteltem minták formájában. (Pl. Benton Snail-Bee essence-t találtam szuperakciósan.) A lényeg, hogy minden a lehető legkönnyebb állagú legyen és szépen beszívódjon. A hidratálásra egyrészt a 7 skin technikában látom a megoldást, másrészt a hidratálókrémet próbálom majd kicserélni, ha teljesen lemegy a pirosság. (De ahhoz érzékenységteszt kell, amit most nem csinálok.) 

Kicsit bonyolult egyszerre hirtelen mindent megváltoztatni az évszakváltozással és egy időben stabilizálni a rozácea kedvéért, de pont ezért jó, ha az embernek vannak bevált tartalék termékei és van valamennyi mozgástere a saját rutinjában. 

Ja és a napozás…

Én soha nem voltam az a napozós típus. Nem is szerettem a napbarnította bőrt egészen addig, ameddig nem kezdtem el a nyaraimat Pesten tölteni és nem kezdtem el SZÉPEN barnulni a sok mászkálás természetes mellékhatásaként. A vízparton én mindig csak leégtem, foltos voltam meg mittudomén. A betondzsungelben meg latin királynőként vonulok és világít rajtam a fehér ruha. (Amúgy így is mindenki azzal piszkál, hogy falfehér vagyok, de tudjátok, minden relatív….:D:D:D::D::”’DD) Szóval van egy kis igényem a napbarnítottságra és ugyan már a tavalyi nyarat is fényvédőben töltöttem, de most kicsit tartok attól, ha emelek a téten az SPF50-nel (rozácea miatt muszáj), akkor teljesen el fog ütni az arcom színe a testemétől…:D Fújok én magamra fényvédőt amúgy, de a testemet nehezebb lefedni nyilván és ezen én már tényleg nem vagyok hajlandó idegbajoskodni. Az se segít, hogy imádok hosszú ruhákban járni, így a lábam egy harmadik árnyalatot fog felvenni már május végére is. 😀 A vállam már most barna. Na meg hiába nem vagyok egy tengerparti típus, szeretem magam kicsit a napon süttetni a barátaimmal pl. a Városligetben, elvégre nem vagyok vámpír. Persze mindezt fényvédőben teszem, mert el akarom kerülni a fent olvasható újabb baleseteket. De azért mégis jó lenne egy fél árnyalattal sötétebbnek lenni, szerintem sokan vagyunk így…:)

Nem lehet ezt a kérdést megnyerni. Én inkább leszek háromszínű, minthogy újra felrobbanjon a rozáceám.

Mondjuk ennél nagyobb bajom ne legyen az életben, de tényleg.