Az impulzusvásárlásaimról őszintén

Elég gyakran leírom, hogy nem akarok semmiben álszentnek tűnni. Tudom, hogy sokat pattogok azzal kapcsolatban, hogy mennyire fontos a tudatos vásárlás, de mégis jócskán vannak olyan bejegyzések, ahol leírom, hogy valamit csak úgy random vettem meg. Ez persze ellentmondás, ezért szeretnék veletek megosztani néhány gondolatot, hogy kicsit demisztifikáljam a döntéseim:

  • Azért pampogok a tudatosságról, mert én igenis bűnös vagyok a felesleges dolgok halmozásában. Magamat is folyton emlékeztetni kell. A sminkről és a ruháról már leálltam, most a bőrápolás van porondon. A sminkekben az a jó, hogy folyadékot nem halmoztam soha, a por állagú dolgok meg kb. soha nem fogynak el. Idő közben megtaláltam a saját stílusom és mára szinte komplett a kollekcióm, nincs igazi triggerem. Leszoktam a sminkes youtube videók nézegetéséről is, mára elég kevés csatorna köt le. Ugyanez igaz a ruhákra: az elmúlt hat évben csúszkált a stílusom valamelyest, de az egykori heppjeimből mára összeálltak az arányok. Rengeteg basic darabom van, amik így lassan kopnak, de eleve SOK ruhám van, így nem is unom meg őket, lassú a körforgás. Ruhát ma már kifejezetten csak impulzusra veszek, mert mindig így születtek a nagy szerelmek és utálok direktben keresni valamit. Mindig vannak elképzeléseim, amiket hónapokig dédelgetek, ha utána belefutok az álomdarabba, jön velem. (Ez télen cipőkkel együtt max 4 ruhadarabot jelentett) Bőrápolásügyileg viszont muszáj magamnak is mantrázni, hogy csak okosan szabad vásárolni, mert máshogy nincs értelme.
  • Nyilván annak van értelme blogot indítani, aki szeret mindenfélét kipróbálni és kísérletezni. Nem akarok beleragadni egy rutinba, mert szeretem a változatosságot, nekem ez így okoz örömet. Szerencsére ahogy fogynak a különböző kiszerelésű termékek, simán van lehetőségem beépíteni új dolgokat. Plusz én két helyen lakok, ami kiskaput nyújtott a duplázásra, viszont ennek most véget vetettem úgy, hogy mindent kirakok kis üvegekbe és a barátomnál is ugyanazok a termékek vannak. Legalább fogynak és vehetek újakat. #javíthatatlan
  • Nem veszem el magamtól azt az örömet, hogy egy nehéz hét után megajándékozzam magam valamivel. Általában elég sokáig kotlok egy döntésen, van is egy hosszú listám a kívánalmaimról, de amikor ezek közül megrendelek valamit, gyakran jön valami random dolog. Ezek is úgy jönnek általában, hogy többet megnézek és összetevőlista alapján döntök valamelyik mellett. A bejegyzéseket meg hónapokkal később írom és nem, nem fogok az Innisfree BB creamemnél azzal indokolni, hogy csak azért vettem meg, mert az egész hetem pszichiátriai beteg gyerekek között töltöttem és szükségem volt valami tárgyi kompenzációra. Nem tudok elszámolni hónapokra visszamenőleg az érzéseimmel.:D Ez nem ölt beteges szinteket, szerintem semmi baj sincs vele, ilyen ritkán van.
  • Nekem tényleg az az agyzsibbasztó időtöltésem, hogy ezeket a webshopokat nézegetem. Van pár koreai youtuber, akiket szintén imádok. Még több instagram. Ezek irtózat passzív nyomást jelentenek.:) Nem, nem szeretnék mindent megvenni, amit látok, de folyamatosan a szemem előtt van a téma és ha valami egyszer berágja magát az agyamba, az ott is fog maradni.:) A blog is költésre sarkall, ezt nagyon aktívan próbálom legyőzni: direkt nincsenek haulok, direkt csak akkor rakok ki egy bejegyzést, amikor már kevés van a termékről. A webshopokat pedig kikövettem facebookon, már csak azt kéne elérni, hogy magamtól ne jusson eszembe garázdálkodni.
  • Azt is fontos látni, hogy az én ‘impulzusaim’ igazából hetekig tartanak a fent emlegetett okok és a listázás miatt. A vásárlásaim 85%-a jól megfontolt és célzott, a maradék 15%-ból 10% régen áhított termék amit érzelmi hatásra veszek végül meg egy random pillanatban és talán a maradék 5% az, ami csak véletlen landol a kosaramban. Én nem gondolnám, hogy ez a helyzet annyira tragikus lenne.:D Van, amit komolyan veszek (lemosás, hámlasztás, c-vitamin, retinoidok, fényvédelem), de a többi dolog szerintem móka.
  • Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér szabály: az én takaróm mostanában tovább ért. A pénzügyi döntéseimről sem vagyok itt köteles szerintem senkinek elszámolni, de én nagyon odafigyelek a költségvetésemre. Van egy fix összeg, aminek OTT KELL lennie a számlámon és az alá nem költök illetve van egy maximális vásárlási keret is. Mostanában rengeteget tudtam spórolni azzal is, hogy mindent magamnak főzök, szinte semmilyen készételt nem veszek, se péksütit, se szendvicset, se kávét. Ez nem valami fantasztikus pálfordulás, csak most volt időm átkalibrálni a szokásaimat jobb irányba.:) Igenis kell az az élethelyzet, amikor az ember rá tudja magát szoktatni pl. a sportolásra vagy bele tudja magát vetni a hobbijába és nekem ilyen volt az elmúlt egy évem. Ehhez képest most magas az ösztöndíjam és mostanában pont nem volt nagy kiadásom sem. Szóval mostanában volt keretem kicsit elengedni magam vásárlásügyileg, ennek a hatását viszont hónapok múlva fogjátok látni a blogon. Ne feledjétek, hogy ez csak egy online felület, ami olykor jelentősen torzíthat.
  • Végső soron pedig nagyon szeretek pszichológiai-szociológiai témákról eszmét cserélni, úgyhogy ha más elvek mentén mozogtok, osszátok meg velem kommentben. 🙂

Az impulzusvásárlásaimról őszintén” bejegyzéshez ozzászólás

  1. haboskakaoblog szerint:

    Ezen a mondaton gondolkoztam el, annak ellenére, hogy írtad, már nem aktuális: “Plusz én két helyen lakok, ami kiskaput nyújtott a duplázásra”. Ez mit jelentett a gyakorlatban? Tudom, írtad több helyen is, hogy az annyira be nem vált lemosót, tonikot száműzted vidékre. Na, de engem pl. iszonyatosan idegesíteni az a tudat, hogy hazamegyek a szüleimhez vagy a barátom szüleihez, és olyan cuccok várnak egy egyébként a szívemnek nagyon kedves helyen, amiket alapvetően _nem_ szeretek. Vagy arra kell gondolni, hogy bevásároltál mindenből, ami érdekelt, aztán volt, amit az egyik, volt, amit a másik helyen használtál? Nekem biztos az lenne a bajom, hogy “ó, ezt a szérumot, ami a szüleimnél van, sokkal jobban szereti a bőröm, mint a másikat. Vissza is viszem inkább magammal!” És akkor ott vagyok, ahol a part szakad. 😀 Anyagilag nekem egyébként nem férne bele, hogy mindenből megvegyek kettőt-hármat, és szétdobjam őket, marad az utazós szett, és a tudat, hogy a kedvenceimet viszem magammal. 🙂 Az impulzusaim is általában elhúzódóak, és a bankszámla terén is hozzád hasonló hörcsög vagyok, szeretem, ha egy bizonyos összeg egyszerűen csak ott van. A bank biztos nagyon boldog. 😀

    Kedvelés

    • Salomé szerint:

      Vegyes. 🙂 hidratalokrem peldaul olyan van a baratomnal, ahol a hetvegeket toltjuk, amit annyira nem szeretek, de pl lemosot es micellasvizet vettem pluszban. Szoval nem jelentett akkora anyagi pluszt, de azt pl en se birtam ki, hogy a cosrx csigaesszenciat ne vigyem megis haza, pedig nem ez lett volna a cel. Most igy ossze-vissza cipekedtem egy ideig, az se volt nyero. Ja meg felek, hogy amit itt hagyok, annak ugy fog lejarni a szavatossagi ideje, hogy tul sok marad a tegelyben, ugyhogy a fullos duplazast emiatt befejeztem. :/

      Kedvelik 1 személy

  2. Jadviga szerint:

    Szerintem tök jó, hogy írsz ilyen témáról is 🙂 . Az én “impulzushullámom” egy betegség utáni hullámvölggyel kezdődött.Egy rotátorszakadás és az utána levő befagyott váll az aktív karon kiöl minden nőiességet az emberből egy-két évre. Utána meg kapkod, hogy behozza a lemaradást 🙂
    Mert bár frizurát készíteni és sminkelni fél kézzel ugyan nem lehet, de blogokat olvasni igen 🙂
    Aztán összevásárolni minden bíztatónak tűnő terméket… Szerencse a szerencsétlenségben, hogy ez a kapkodás egy év alatt lecsengett, és közben rátaláltam egy szépen felépített rutinra, amit a bőröm is hálásan fogadott. (Nem beszélve arról, hogy 25 évnyi hosszú haj után sosem tudom meg, hogy milyen jól áll és mennyire kényelmes a “törölközőfrizura”, ha muszájból nem kellett volna a hajam is levágatni). Ma már szigorúan én is csak a kívánságlistámról pótolok épp kifogyóban levő terméket, tehát az impulzusaim először csak a listára kerülnek és nem a kosaramba.

    Kedvelik 1 személy

    • Salomé szerint:

      Na igen, a kényszerből otthon/laptop előtt töltött órák, amikor az ember ráér elmélyedni ilyesmiben… tkp ez a blog is abból született, hogy egy éve túl sok a szabadidőm. 😀
      remélem mostmár jó a vállad, az egyik ismerősöm évek óta ezzel szenved, el se tudom képzelni, mennyire elviselhetetlen lehet a mindennapokban.:(

      Kedvelés

  3. tindigo szerint:

    Én leszoktam az impulzusvásárlásról, kivétel ruháknál, mert nagy turis vagyok, és ha jönnie kell, hát jöjjön. De nem megyek be túl gyakran. 🙂 Sajnos ha valamit konkrétan keresek, nem szoktam megtalálni úgyse, ahogy Te is írtad. 😀 Szerintem az impulzusvásárlások leginkább valami kompenzálás eredményeképp merülnek fel. Nekem erre nincs szükségem, mert táncolok és azzal tökéletesen tudom minden bajomat kompenzálni. 😀 De a mai napig van olyan, hogy úgy szeretnék valamit, de már nem veszek meg olyat, ami nem 100%-ig tökéletes, szóval sokszor csak kinézegetem magamat, és nem veszek semmit, és meg is nyugszok a nézegetéstől. 🙂
    Kozmetikumot meg nem sokáig fogsz magadnak venni, szerintem hamar eljutsz oda, hogy neked is boldogan küldik a cégek a kozmetikumokat. Nálam nagyon-nagyon ritka, hogy magamnak veszem meg. Egyébként engem még a konmari módszer szoktatott le a felesleges vásárlásról. Végigcsináltam, 70-80%-át szórtam ki a cuccaimnak, azon azért ledöbbentem, és ezerszer is meggondolom, hogy mit akarok megvenni, mi okoz majd tényleg örömöt.

    Kedvelik 1 személy

    • Salomé szerint:

      Nekem pont a turi volt egy nagyon rossz forras, bar van par ruham, amit evek ota imadok, de nem mernem megszamolni, hogy hanyat suvasztottam el a padlasra. :/ Ruhak teren a nezegetes amugy nekem is eleg, eleve szeretem roni a kilometereket es ennek a merges verzioja az atsetalom fel pestet, a motivalatlan meg a lejarom a labam vmelyik plazaban es ures kezzel megyek haza ugyis. 😀 (mondjuk mostanaban ezt nem csinalom, mert megint az utalom a plazakat korszakomat elem) A sport amugy tenyleg a legjobb, az is jelentos vasarlaskerulo strategiam, hogy inkabb nekiallok szepen tornazni/sulyzozni, azt a gerincem is jobban szereti. 😀

      Kedvelés

  4. mywillowpillow szerint:

    Én sosem voltam impulzusvásárló, időm sincs mászkálni csak úgy 🙂 mindig célirányosan megyek shoppingolni, ráadásul ha kell valami az olyan drága hogy az impulzusvásárlásra nem is lenne pénzem. :-)))))
    Pl hetekig kerestem egy nude cipőt vagy szandált, 20 ezer alatt 🙂 és tegnap impulzusszinten egy barátnőmmel bementem egy üzletbe, és ott várt rám egy gyönyörűség.
    Van hogy a tervezettet egy impulzussal sikerül összehozni. 🙂

    Kedvelik 1 személy

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s