Mi jöhet még a csiganyál után?

Múltkor arról volt szó, hogy a Centella Asiatica lassan minden márkához bekúszik, jó is igazából ez a koreai márkáknak, hiszen a növényi kivonatoktól nem szokás undorodni és tudományos bizonyíték is van bőven a tudatos vásárlóknak. Ám de az ázsiai szépségipar mégsem lenne önmaga, ha időnként ne kerülne elő valami gusztustalanság, amitől épeszű embernek feláll a szőr a hátán…

MOST ITT VAN A FÖLDIGILISZTANYÁLKA

vagy még rosszabb:

a földigilisztabélsár

Szóval heves esti böngészések közepette találtam meg ezt:

Földigilisztanyálkás termékcsalád, érzékeny bőrre:

20161011104149179_027_RE.jpg

Közelebbről:

20161014100855775_3NW2JHQM.jpg

Az ígéret az egész mögött az, hogy a földigiliszta nyálkája kétezerszer hatékonyabb, mint a csiganyál. Gyakorlatilag ugyanaz, csak felturbózva. Ráadásul mindez babáknak szánva, ahogy a márka instagramoldala mutatja. Nos… a helyzet az, hogy önmagában a csiganyálról sincs túl sok rendes bizonyíték. Az, hogy a csiga átmászik a Gilette-pengén és nem lesz semmi baja, nem túl ‘evidence based’.:D Az se, hogy a földigilisztát ha elvágod egy lapáttal, egész korrekten regenerálódik.
Az én hivatalos filozófiám a csiganyállal kapcsolatban az, hogy biztosan van annak oka, hogy ennyire felkapott lett és ennyien esküdnek rá, de a sima hidratáláson kívül igen nehéz definiálni, hogy mégis mit és hogyan csinál a sejtjeinkbe jutva! Közepesen szkeptikus vagyok. Ahogy a földigilisztával is….   Sajnos itt azt írják, hogy a márka tíz évre levédette a gilisztanyálka-technikát, amit “negyven évnyi kutatással fejlesztettek ki”, úgyhogy az ipari titok is ködösít. Igazán bízni csak a független kutatásoknak lehet, arra pedig még várni kell.
A honlap elég komoly hatást kelt, valljuk be. A termékek 25-40 dollárba kerülnek, de a kisebb kiszerelésekből van 5-6$-ért is.

Aztán előkerült ez is, de ez Európából:

s-l1600.jpg

Ez egy vadhajtásnak tűnik, egyedi termék, de úgy gondoltam, hogy ezen a blogon megér egy bekezdést, ha már a témánál vagyunk.:P Megmondom őszintén, nehezemre esett az angol “castings” szó lefordítása, de egyezzünk ki a bélsárban, mert arról az anyagról van szó, ami kijön a giliszta bélcsatornájából és igazából ezt tartalmazza, tkp. egy csomó sheavajba keverve. Ehhez is van legenda, mint a fermentált esszenciákhoz: mezőgazdaságban dolgozó emberek vették észre, hogy a giliszta bélsara vízzel keverve milyen jó hatással van az ekcémára és a psoriasisra. És különben is, az egészséges termőföld tele van gilisztával.. logikus, hogy kenjük az arcunkra!!!! 😀 Tényleg nehéz erről komolyan beszélni…. a féltudományos magyarázat mögötte, hogy az emésztett föld, amit a kedves kis giliszták átengednek magukon tele van például rézpeptidekkel, citokinekkel, növényi hormonokkal és mindenféle jósággal.

  • A rézpeptidek érdekesek, a Deciem Niod vonalának is van egy ilyen széruma, de ezzel majd egy másik bejegyzésben foglalkozunk.
  • A citokinek hírvivők a sejtek között, de ez egy általános megnevezés és a jó ég tudja, hogy melyik mit csinál…
  • A mindenféle jóság nagyjából olyan összetevőket talál, amivel a fermentált esszenciák is kecsegtetnek minket >>> a fermentáció vagy éppen a giliszta emésztése során a nagy molekulákból kisebbek lesznek, amik könnyebben beszívódnak a bőrbe. Persze, hogy ez jó-e nekünk jó-e vagy van-e értelme, arról nem szól a fáma.*
  • A növényi hormon (nevezetesen auxin) felkeltette az érdeklődésem, van is egy cikk arról, hogy a laphámrák megelőző állapotának kezelésében hasznos lehet…majd egyszer a jövőben. Sajnos ez nem azt jelenti, hogy így magában jó lesz bármire is, csak arra akartam rámutatni, hogy ebben talán van bőrgyógyászati potenciál a jövőre nézve.

Ítélet

Szinte biztos vagyok benne, hogy mindenre fel lehet húzni valamennyi tudományos hátteret (nesze egy-két publikáció, ha erőltetni akarjuk) és a természet maga a csoda, tehát jól is tesszük, ha ott keresgélünk! (A gyűszűvirágból kivont digoxin például évtizedeken át az egyik leggyakrabban használt szívgyógyszer alapja volt.) Hiszem és tudom, hogy az ember valójában még nagyon keveset tud a természetről és rengeteg felfedezni való vár még ránk, anti-aging ügyben főleg…. de olyan jó lenne, ha a kozmetikai cégek nyilvánosságra hoznák a házi kutatásokat és ha az önkényes natúrkrémgyárosok nem próbálnának meg minden kutyasz@rt kritikátlanul a nyakunkba varrni! Jó lenne a technikai háttérről sokkal többet tudni, engem legalábbis mindenképpen megnyernének vele!

Őszintén kíváncsi vagyok, hogy fogunk-e mainstream márkánál a gilisztákkal találkozni, bár én nem fogok meglepődni, ha igen. És nagyon érdekel, hogy sikerül-e majd lenyomni a szélesebb vásárlói körök torkán… 

A gilisztanyálka, mint összetevő értékelése

Különleges összetevők – pontozás

A bizonyíték mennyisége: 1/5
Az ígéreteknek való megfelelés: 2/5
A potenciál: 3/5

*Itt követném meg magam ünnepélyesen, mert mióta megírtam a The Ordinarys posztot, kiderült, hogy a Natural Moisturizing Factors hidratálókrém azért jó, mert a vízszállító elemek természetesen is előfordulnak a sejtjeinkben, ezért nem fognak allergizálni! Annak ellénére, hogy elsőre furának tűnt, ez egy jó koncepció, más márkáknál is megtalálható.

Mi jöhet még a csiganyál után?” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Enikő szerint:

    Én még a fecskenyála cuccokat is szívesen kipróbálnám, ezek is megérnek egy misét. Hálisten semmiben nem vagyok finnyás. Az viszont tény, hogy egyre bizarabb dolgokat keresnek a márkák, olyan mintha egymásra akarnának licitálni és nyilván egyik másik full hatástalan lesz. Szerintem amúgy tök mindegy állati, vagy növényi anyagokról van szó, mind a két féle lehet nagyon hatékony, hatástalan és toxikus is. Tök jó, hogy írtál erről is 🙂

    Kedvelés

  2. haboskakaoblog szerint:

    Azért ez a logó elég menő, nekem legalábbis tetszik, olyan, mintha a giliszta enné a szavakat, oda-vissza, ahogy a humusz áthalad a bélcsatornáján. 🙂 Azzal pedig, hogy megpróbáltam kiguglizni, mit jelent a Soonsoojaa, azt hiszem, felhasználtam az összes energiát, amelyet a jövőben a földigilisztás kozmetikumokra fordítanék. 😀 Te tudsz valamit a márkanév jelentéséről? Vagy szoktál ezzel a kérdéssel úgy általában foglalkozni? Azt már megfigyeltem, hogy az Etude House-t te franciásan (?) írod, ékezettel.

    Kedvelés

    • Salomé szerint:

      Nem foglalkoztam eddig ezzel, de érdekes kérdés. Na amúgy a humusz szó nem jutott eszembe, bár ehhez a poszthoz annyi mezőgazdaságot olvastam, hogy belefájdult a fejem. 😀 (meg nekem a hummuszról az étel ugrik be…)
      Én mindent franciásan ejtek/írok, mert az a második nyelv az agyamban, automatizmus. 🙂
      Tök jó móka lenne am megtanulni koreaiul, csak nincs rá kapacitásom, mert újra kell tanulnom a németet szeptemberig és a francia, ami magától ömlik meg az angol, amin mindent olvasok teljesen elnyomja az egészet. 😦 pedig imádom a nyelvészetet is, egy időben nyakig benne voltam, ha nem orvos lettem volna, akkor tolmács. (Hashtag pofátlan előny az anatómiával)

      Kedvelik 2 ember

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s