Fényérzékenység, napallergia, fototoxikus allergia, fotoszenzitivitás, fotoallergén reakció…

Vannak olyan fogalmak, amelyek között nehéz megérteni a különbséget. Sajnos nem segít, hogy a nomenklatúra nem egységes és az angol megnevezések is kavarodnak, de megpróbálok világos lenni.

  • Napallergia: ez a köznyelvben majdnem mindent lefed, de szigorú orvosi értelemben pusztán a napfény által okozott csalánkiütést takarja. Ki kell zárni az alábbi reakciókat a pontos diagnózishoz.
  • Fényérzékenység / fotoszenzitivitás: ebbe a körbe tartozik az alábbi két reakciótípus.
    • Fotoallergén reakció: ez a szó szoros értelmében az allergia mechanizmusával működik. Ha van egy fényreaktív anyag és az a fény hatására aktiválódik, jönnek az immunsejtek, beindítják a gyulladást és ezzel károsítják a bőrt. Ehhez elég kis mennyiségű anyag. Atópiás dermatitiszre hasonlít és a fénynek nem kitett területeken is megjelenhet. 1-3 nap alatt alakul ki.
    • Fototoxikus reakció: ehhez is kell egy fényreaktív anyag, de itt nem érintett az immunrendszer. A fény által aktivált molekula maga fogja károsítani a bőrt. Ehhez sok toxikus anyag kell, leégésre hasonlít és a fénynek kitett területeken jelenik meg. Percek alatt is megjelenhet.

Ezeket a reakciókat a szájon át szedett gyógyszerek is kiválthatják, például antibiotikumok, vízhajtók vagy antidiabetikumok is. Ezért is fontos elolvasni a betegtájékoztatót és gyanús bőrtünetek esetén felkeresni egy bőrgyógyászt / talpraesett háziorvost. Fényvédőt alapból is mindenkinek kéne hordania, de ilyen gyógyszerek szedése esetén ez még fontosabb. Ezek olyan gyógyszerek, amelyek szedését sokszor nem lehet elkerülni. Itt egy lista. De!

Sajnos a kozmetikumainkban is előfordulhatnak ilyen anyagok!

Nekem akkor esett le az állam, amikor találtam egy szimpatikus és tök olcsó fényvédőt, majd kiderült, hogy a benne levő 4-methylbenzilydene-camphor fényérzékenyítő. És nézzétek meg a krémmánián, hogy mennyi koreai fényvédőben benne van. Vannak országok, ahol be is van tiltva a használata. Persze nagyon nehéz egy összetevő felett pálcát törni, főleg megfelelő bizonyítékok hiányában. Ettől függetlenül abszolút nonszensznek tartom, hogy pont egy FÉNYVÉDŐBEN lehet fényérzékenyítő anyag. Sajnos érintett az octinoxate, az octocrylene és oxybenzone is, amelyek még gyakoribbak. Ugyanígy egyes japán fényvédőkben mentolszármazékok vannak, ld. következő pont.:( Kicsi a kockázat persze, de elgondolkodtató – elkerülni szinte lehetetlen ezeket.

Nagyon sok illatanyag és illóolaj is okozhat fényérzékenységet, persze ezeket is igyekszünk kerülni, de hogy őszinte leszek: sokszor én is elengedem ezt az illatanyag témát, mert nem extrém érzékeny a bőröm. (Ettől függetlenül állandóan esnek ki a termékek a kívánságlistámról a levendula és a citrusolajak miatt.) De sokszor az irritáció is koncentrációfüggő – így a puding próbája az evés. Nem véletlen tesztelek szigorúan. Ne feledjétek, hogy ezek egyéni reakciók, tehát nem kell paranoiásnak lenni, csak odafigyelni a saját bőrötök állapotára és utána következetesen kell vásárolni. Az esély, hogy ilyen reakció kialakul, valójában nagyon kicsi!

A koreai/rétegezős bőrápolásban probléma esetén nagyon gyakran az a legjobb megoldás, hogy ha új termékek hozzáadása helyett elvesztek párat a rutinból….!!!!

A most nagyon divatossá váló azulén nevű hatóanyag is amellett, hogy nyugtató és gyulladáscsökkentő, bizonyítottan fényérzékenyítő. Még alaposan utánaolvasva is nehéz eldönteni, hogy valójában mennyire kell tartani tőle fényérzékenyítés szempontjából, főleg, hogy a módosított származékokról végleg semmi információ nem érhető el. Mivel gyakran névadó összetevő, gyaníthatjuk, hogy a kencében magasabb koncentrációban is jelen lehet – ez is problémás.

Azután persze ott vannak az aktív hatóanyagok, amelyek fényérzékenyítenek, mint a kémia hámlasztók, a retinoidok és a benzoil-peroxid. A kémia hámlasztókról annyit, hogy az AHA-król bizonyították, hogy igen kis mértékben, de a fent leírt érzékenységi reakciókhoz vezetnek. A BHA-kra (pl. szalicilsav) ez nem igaz. Egyes fényvédő összetevők is szalicilátszármazékok, úgyhogy ez pont a spektrum pozitív oldala, az AHA-kkal szemben. (Ettől még a BHA nem fényvédő!!!) A közhiedelem az, hogy a kémiai hámlasztás azzal is fényérzékenyít, hogy leszedi a felső elhalt hámsejteket, de az AHA-k esetében többről van szó. Én agresszív módon semmiképp sem hámlasztanék nyáron (cserébe ott vannak az enzimes peelingek pl) és ennek az az oka, hogy valóban nehéz a fényvédelmet napi szinten TÖKÉLETESEN csinálni. (Két óránkénti újrakenés, megfelelő mennyiség, stb)
Jobb a békesség, nekem jelenleg is az a stratégiám, hogy akkor próbálok hámasztani, amikor tudom, hogy másnap nem nagyon megyek sehova, így kap a bőröm egy kis regenerálódási időt – persze lehet, hogy ez felesleges rettegés, de eddig bevált stratégia.:)

Ítélet – kell félni?

Ha utánanéztek, valóban aggasztóan sok kozmetikumban ott van a bergamot, a levendulaolaj, a citrusolajok, a mentol vagy a geraniol és ezekről bizonyított, hogy fényérzékenyítőek. Ezek általában kis mennyiségben vannak jelen. Azonban sok kicsi össze tud adódni. (ugyanígy a denat. alkohol esetén) A reggeli rutinom elég “steril”, ott tényleg a minimálösszetevős, gyorsan beszívódó kencék vannak. Minden más mehet estére és akkor egyik hatóanyagot sem fogja aktiválni a tűző nap.

Tudom, hogy ezek nagyon nehezen súlyozható információk és szerintem semmi értelme a paranoiának, csak következetesen meg kell húzni a saját határainkat. Most is, mint mindig, a legjobb tanácsom az informálódás, a lekövethető teszteléshez való ragaszkodás és ha baj van, “a kevesebb több” elv követése a bevált termékeitekkel.

A blogról: Facebook, InstagramAmit érdemes elolvasni!