Úgy éreztem, hogy ideje lesz írni egy kis összefoglalót a C-vitamin különböző formáiról, hiszen könnyű ebben a tengerben elveszni!

L-ascorbic acid

img_3279

Ez a C-vitamin leggyakoribb formája, kutatásokkal alaposan alátámasztották a kollagénszintézisre kifejtett hatását és az UV-sugarak elleni védelmet is. Probléma vele, hogy 3,5 körüli pH-n működik a legjobban, ez pedig néhányakat irritálhat. Vizes oldatában bomlékony, ezért a szérumok lejárati határideje csupán pár hónap.

Két fontos dolog van még, az egyik a barna üveg, ami gátolja a fény által okozott bomlást, a másik pedig a várakozási idő, ami ideális esetben 10-20 perc. Az UV-védelem miatt a reggeli rutinba ajánlott. Ha valakinek csípi a bőrét, bármilyen hidratálókrémbe bele lehet keverni a szérumokat. A szérumokat érdemes hűtőben tárolni.

(A sok hátránya ellenére sem erősebb nála semmi, megéri a macerát!)

Kitérő a bomlékonyságról!

A Deciemnél például megpróbálták por formájában szilikonba “zárni” a bomlékony molekulákat, például a 23%-os C-vitaminos krémben. Ezzel annyi a probléma, hogy a 23%-nak csak töredéke szívódik fel a bőrbe, mert nem mindegyik szilikonbuborék ‘nyílik ki’. Ezekben ráadásul glükúzos származékok vannak, tehát még át is kell alakulniuk sima aszkorbinsavvá, ld. lejjebb. A maximális elméleti tűréshatár 20%, de szintén többször bizonyították már, hogy egész alacsony koncentrációk is hatásosak. A Deciem vezetői is elismerték, hogy valójában egy sokkal kisebb százalék hasznosul, ezért is dobták piacra a 30%-os krémet.

MAP – Magnesium ascorbyl-phosphate

img_3290

Szemben az L-AA-val, a MAP vizes oldatban is stabil. Hasonlóan hatékony, alacsonyabb koncentrációban is működik – ezért érzékeny bőrűeknek ideális. 10% már elegendőnek számít, de fennáll a probléma, hogy a MAP molekuláknak át kell alakulni L-AA-va és ezért a 10%-nak csak a töredéke fogja kifejteni a hatását. A bőr rétegeiben mélyebbre jut, mint a sima L-AA, ezért ideális.  (Ez a legfőbb előnye az L-AA-val szemben.) Tudományosan bizonyított a hatékonysága. Nem pH-függő a működésük, nem kell várni a felkenésük után. (Érdemes keresni az INCI-ben!)

AP, ATIP – Ascorbyl palmitate és ascorbyl tetra-isopalmytoil

Ezek nem víz, hanem zsíroldékonyak, ezért kicsit nehezebben jutnak be a bőrbe. Általában alacsony koncentrációban kapható (1-2-3%), alacsony pH kell neki, stabilabb, mint az L-AA, de a MAP és a SAP stabilabbak nála. Ugyanúgy át kell alakulniuk. Ellentétes információt találtam az erősségükről, de az ascorbyl palmitateról bizonyították, hogy erősebb antioxidáns, mint az L-AA. Az anti-aging hatásról is vannak már kutatások, csak meg kellett őket várni. 🙂 

Az ascorbil 6-palmitate 6-phosphate nevű származékról is ígéretesek az eredmények, szóval nem szabad lesajnálni ezt a csoportot!

SAP – Sodium ascorbil phosphate

Vízoldékony, pH 7 körül is jól működik, érzékeny bőrűeknek ajánlott. A MAP-hoz hasonlóan át kell alakulnia L-AA-vá, ezért itt is sokkal alacsonyabb lesz a végső koncentráció, mint ami a dobozra van írva. Eleve nagyon alacsony koncentrációban kapható. A bőrben aktiválódik, ezért nem oxidálódik. Stimulálja  a kollagénszintézist, de nem olyan erős, mint a MAP vagy az L-AA. Ezzel szemben aknés bőrre kiváló! (Főleg AP-vel kombinálva.) 

THDA – Tetrahexyldecil-ascorbate

Ez is zsíroldékony és sajnos még nem született független kutatás a hatékonyságáról, habár hasonló zsíroldékony társaihoz képest jobban bejut a bőrbe. Különvettem, mert régi származék, így sok termékben benne van köszönhetően a stabilitásának. (A rajzot lespóroltam.)

3-O-Laurylglyceryl-Ascorbate

img_3288

Ez egy nagyon új származék és azért érdemel figyelmet, mert a ceramidszintézist serkenti. Károsodott bőrbarrierrel, atópiás hajlammal, ekcémás bőrrel vadásznék rá! A bőrbarrier megóvásában segít az antioxidáns tulajdonság, de ez a molekula kettős védelmet ad. (Még várni kell rá kicsit!)

(Károsodott védőréteg tünetei: pirosság, viszketés, feszülés, túlzott olajtermelés.)

Ha már itt tartunk: én izgatottan várom, hogy a mindenféle glicerines C-vitaminszármazékok közel kerüljenek hozzám, ugyanis várhatóan nagyon jó tulajdonságaik vannak, például iszonyú jól hidratálnak.

Glycosyl-ascorbate és társai

img_3289

A glükózhoz kötött C-vitamin szintén stabilabb, mint pucér őse, a bőrbe jutva le kell bomlania. Erről a The Ordinary-s posztomban bőven írtam, a lényeg az, hogy vannak kétségek, de igazából ez a származék is hasonló a fentiekhez.

Egy szónak is száz a vége!

Ezt a témát a végtelenségig lehetne húzni, de nem akarok egy szakdolgozatnyi referenciát összehányni nektek. Arra is rájöttem, hogy utálom a kémiai nevezéktant.

Szerintem az alap, hogy a reggeli rutinban legyen egy klasszikus L-AA, esetleg MAP tartalmú szérum, ugyanis ezek a betonbiztosan működnek. A többieket sem kell leszólni azonban, hidratálókrémben, tonerben jó kis mankót adnak a rétegezős rutinunknak. Ha másért nem is, az antioxidáns hatásért abszolút érdemes lehet egy-egy ilyet beszerezni. Mindenképp megérnek egy kört a legújabb származékok is, mert mindegyikről sorra derül ki, hogy _elég_ hatékonyak.

A lényeg úgyis az, amit a tükörben láttok, kompromisszumot kötni sajnos muszáj!

Remélem hasznos volt a bejegyzés!