Szerintem mindenki találkozott már azzal a jelenséggel, hogy gondosan felkent egy krémet és / vagy rá egy alapozót, majd kis idő múlva azt vette észre, hogy ha hozzáér az arcához, a rétegek minimális érintésre is csomókban válnak le és könnyedék ledörzsölhetőek egyben. Nézzük meg mi áll a jelenség hátterében és van-e megoldás! 

A közhiedelmekkel ellentétben a krémek nem csupán azért kezdenek el “kukacosodni”, mert nem jó a felszívódásuk, habár kétség kívül a fent maradó összetevők játszanak ebben szerepet.

Az egész hátterében a filmképző anyagok állnak, amelyek pontosan azért felelnek, hogy meghosszabbítsák a viselési időt vagy vízhatlanná tegyék a terméket. A probléma ott kezdődik, hogy amikor ezeket a molekulákat a termék bemasszírozása során “egymáshoz dörzsöljük”, egyszerűen összekapaszkodnak. Az alapozó például egyébként sem szívódik be, hanem szimplán kötődik és ‘párolog’, ha a kötődés nem elég erős, a termék könnyebben fog pöndörödni. Minél nagyobb adagot kenünk fel, annál nagyobb az esély arra, hogy a molekulák ne a bőrhöz, hanem egymáshoz kezdjenek el kötődni. 

Kivételesen azt mondom, hogy felesleges az INCI-t ilyen szempontból böngészni, mert nem egy-egy összetevőtől függ a kukacosodás, hanem a sok összetevő arányától és azok kölcsönhatásától. (Bár a szilikonszármazékok a fő bűnösök, ehhez kétség sem fér.)

Mi a teendő?

A válasz egyszerű – ha megfigyeljük, hogy egy krémünk hajlamos kukacosodni, ne az egész adagot nyomjuk ki egyszerre a kezünkbe, hanem arcrészenként haladjunk kisebb adagokkal és dolgozzunk gyorsan, hogy minél kisebb esély legyen a keresztkötések létrejöttére.:) 

Ezen kívül a rendszeres hámlasztás, az alapos arctisztítás, a reggeli rutin megfelelő rétegezése (legkönnyebb állagtól a legnehezebbig: nem feltétlen a termékek hivatalos neve szerint kell haladni, de nem árt, ha megvárjuk, hogy a rétegek egyenként beszívódjanak) és persze a felhasznált mennyiség csökkentése sokat segít egy kukacosodásra hajlamos terméknél.