…Ha belegondol az ember, hogy miféle őssejtek vannak a drogériák polcain, józan ésszel valószínűleg rögtön rávágja, hogy ez az egész csak humbug, habár igazából nagyon érdekes témáról van szó, ha egy kicsit beleássuk magunkat.
Alapvetések!
- Az őssejt egy még nem kifejlett sejt, amely kvázi korlátlanul tud osztódni és átalakulni fejlettebb sejttípusokká. Például a vérképzésben és a sebgyógyulásban is hatalmas szerepük van.
- Nem állati és főleg nem emberi őssejtekről beszélünk, ha kozmetikumon a stem cell megnevezést látjátok, az minden esetben növényi. Először Svájcban egy almafából sikerült izolálni őket, később jött a havasi gyopár, de már biztos van ezer féle. 🙂
- Nem, az őssejt nincs benne a krémben úgy, mint rendes élő sejt, ez teljesen irreális lenne és Amerikában elég nagy botrányok is voltak a megtévesztő feliratok miatt. A kozmetikumokban vagy olyan anyag van, amit a sejtek kiválasztanak vagy ezeknek a tisztított kivonata.
Hogy miért tetszik az őssejt koncepció?
- Fenntarthatóság szempontjából sokkal jobb, mint bármi más. Egyszer kell kiválasztani az őssejteket és azokat szinte a végtelenségig lehet szaporítani. (Henrietta Lacks sejtjeit az ötvenes évek eleje óta használják kutatólaboratóriumokban.:)) Ez azt jelenti, hogy nem kell termőföld, nem zsákmányoljuk ki a természetet, időjárástól és gazdagsági helyzettől jóval függetlenebb az egész. Az ilyen környezetkímélő alternatívák mindig támogatandók.
- A laborkörülmények miatt érdemes abba is belegondolni, hogy így semmilyen szinten nem fertőződik a felhasznált anyag. Se baktérium, se vírus, se fizikai kosz. Nincs permetszer, nincs antibiotikum, nincs melléktermék, a kinyert anyag minőségileg sokkal homogénebb, mint akármi a természetben.
- Az, hogy milyen anyagot nyerünk az őssejtek felhasználása során könnyen manipulálható. Nem igazán vagyok a túltenyésztés és a génmanipuláció híve a természetben (hiszen így beleszólunk egy ökoszisztémába, amit amúgy is folyamatosan lerombolult…), de a laborban ez nem probléma. Ma már nem akadály beültetni egy génszakaszt a sejtek DNS-ébe. A környezet is könnyedén manipulálható, így maximumra pörgetve a termelést. Kicsit ijesztőnek tűnik, de Petri-csészében tartva ez az egész számomra inkább csodálatos.
Ítélet
Reklámszövegnek gyenge, technológiának lenyűgöző. Semmit nem vennék meg csak azért, mert őssejtek vannak benne. Azt nehezen becsülöm meg, hogy mi a különbség az ezerötszáz és a tizenötezer forintos őssejtes hidratáló között, de én itt hajlanék a nagyobb cégek felé, akik biztos gazdaságosabban ki tudják hozni az eredményt és akiknek több forrásuk van a fejlesztésre is. Aztán persze ki tudja, próba cseresznye.:)
Hahaha, jó lett ez a cikk. 😀 A másik kedvencem a témában ez: http://kodpiszkalo.blog.hu/2015/01/25/a_kozmetikai_ipar_trukkjei
KedvelésKedvelés
Na nem feledem, majd elolvasom. 🙂
KedvelésKedvelés
Na jo, megis van ot percem elolvasni. Most buszke vagyok arra, hogy ugyanarra a kovetkeztetesre jutottam, mint a gyogyszereszek. 😀
KedvelésKedvelik 1 személy
Hmmm. Értem én, hogy neked tetszik az őssejt technológia, meg arra is megkaptuk a választ egyből az elején, hogy “Az őssejt egy még nem kifejlett sejt, amely kvázi korlátlanul tud osztódni és átalakulni fejlettebb sejttípusokká”, csak azt nem árultad el, miért is lehet hasznos a kozmetikumokban? Ez pedig tőled szokatlan, hogy csak úgy lógva hagysz egy vonalat… 😃 Nehogy úgy gondoljuk, hogy az almaőssejt a krémemben csinál magából sok- sok kollagénrostot a bőrömben? 😁 No jó, nyilván sarkítottam, engem ezzel az őssejt összetevővel sosem lehetett megetetni…
KedvelésKedvelés