Decemberben nem lesz havi aktuális bejegyzés, a shopping stop miatt nincsen haul és a novemberi rutinomat folytattam. A havi személyes bejegyzés így kivételesen utazási ajánló rovatba fordul most át! 

27177993529_e956d26271_k
A lovas szán a velencei gondola megfelelője! 😀

Advent első vasárnapján szervezett, egy napos buszos kiránduláson vettünk részt, amely célja az idilli, lengyel, hegyi kisváros és turistaközpont volt. Zakopane valóban nagyon hangulatos, természetesen más jellegű, de felér Velencével! Népszerű belföldi célpont a lengyeleknek, de a nemzetközi, téli turizmus csak most kezd felfutni – még most menjetek, ugyanis pár év múlva szerintem a hétköznapokon is fullasztó tömeg fogja elönteni a sétálóutcát. Ráadásul Szlovákián átutazni egyszerűen csodálatos! A hágó, amin át vezet az út a lengyel határig, egy valódi winter wonderland volt, már önmagában az utazás is élmény így.

25083295688_4cb1478acd_k
Repült az idő, volt miben gyönyörködni!

Az útról nem csak élményeket és két kiló sajtot, hanem sok tapasztalatot is hoztunk:

  • Zakopane nem jó egy napos, buszos célpontnak. Nagyon kényelmes volt otthon aludni a kirándulást megelőző és követő éjszakákon, azonban a hajnali ötös indulás és este tizenegyes érkezés keretei sem elegendőek a célpont kimerítéséhez.
  • Mivel a város felé rendszerint dugó van, a normál utazási időre legalább egy órát rá kell számolni. Sötétedés után már nagyon hideg van a hegyek között, így a vásár is bezár, négy órakor így mindenképp véget ér a program. Ez jelentősen beszűkíti az a helyben töltött időt. Azért sem érdemes csoporttal menni, mert ha például a csoportos pisilés elvisz fél-egy órát, az már az ott töltött idő kis túlzással negyede…
  • Ha csak egy napos kirándulást terveztek, nagyon neccesen fér bele _minden_. A libegőnél nagy a sor, sajnos mi a köd miatt ezt ki is húztuk a listáról – pedig én arra vágytam a legjobban, hogy egy magaslatról nézhessek körbe a hegyvidéken.
  • A hegyekben nyilvánvalóan hideg van, hogy az ember ne fázzon át, muszáj beülni valamelyik étterembe. Az árak teljesen korrektek, a lengyel konyha viszont nem igazán epehólyag- és hasnyálmirigybarát (avagy minden úszik a zsírban). Mi majdhogy egy órán át kerestünk szabad asztalt, hiszen ebédidőben minden hely tömve volt, az egy napos, buszos kirándulás szabadprogramja pedig bele fog esni ebbe az idősávba… újabb időveszteség. A forralt sör egyébként akármilyen furán hangzik is, de nagyon finom!
38918665232_39de86afc0_k
Ó a fini forralt sör, még nem rekreáltuk otthon, de ami késik…:)
38918673822_c64ab94823_k
Juhtúrós pirog, a biztonság kedvéért nyakonöntve olajjal és szalonnával.:D
  • Mi kaptunk egy nagyon helyes, helyi, de magyar idegenvezetőt, aki rengeteget mesélt nekünk Zakopaneról és Lengyelországról. Tényleg öröm volt hallgatni, de végig kint álltunk a jégen és egy óra után én esküszöm azt hittem, hogy le fognak fagyni a lábbujaim. Sosem szégyelltem még magam annyira, mint amikor a befizetett idegenvezetésből elsündörögtünk, de hiába akart jót és jó áron az utazási iroda a kötelező programmal, egy órát egy helyben ácsorogni a hóesésben nem jó. Ráadásul ez a program is a szabad városnézés rovására ment egy ponton.
25083338038_a79c859846_k
A vásár forgatagában nem nagyon fotóztam, de a főutcán is vannak árusok, ráadásul szinte minden ugyannnyiba kerül!

Összességében

Zakopane egy két napos, barátokkal közösen autózós, egy-két nap szabadságot kivevős program. Itt tényleg ki kell élvezni az autentikus hangulatot, tényleg meg kell kóstolni a gasztronómiai különlegességeket (aminek egy része elég magas alkoholtartalmú!), tényleg fel kell libegőzni a hegycsúcsra, tényleg be kell vásárolni és ez tényleg nem fér bele négy-öt órába. Egy éjszakát ki kell fizetni a szállodák valamelyikében és az egészhez még hozzá lehet csapni egy kis szlovák városnézést vagy hasonló, kisebb programot is, ami megszakítja az utazást. Akár egy nap síelés is belefé a környéken.

25083302608_6959e3ee5c_k

Lengyel fátyolmaszkok

Lengyelország kicsit előttünk jár, ami a rétegezős rutin átvételét illeti – legalábbis fátyolmaszkokból a legkisebb drogériában is rengeteg volt. A koreai márkák elég drágán elérhetőek, így a lengyel darabokból hoztam el kettő.

DSC00271

Az egyik csigás, a másik aktív szenet tartalmaz. A csiganyál egy igazi klasszikus, az aktív szén pedig a reneszánszát éli. Ezutóbbiról biztosan fog külön bejegyzés születni. Ezeket a maszkokat alapvetően jó élmény volt használni, nekem még jobban is tetszettek, mint például a Balea darabjai. Bőven sok esszencia volt a tasakokban, jóformán egy második használatra is elég lett volna. Inkább híg, mint viszkózus – ízlés kérdése, hogy ki mire vágyik, én az esti rutinomnak még kb. felét felkentem a maszkok után. A maszkok méretezése és anyaga kifejezetten tetszett, a maszk nem lógott rá a hajamra, nem fedte be a szemem, nem szakadt, tökéletesen illeszkedett. A hatást illetően igazából nem voltam elájulva, ezek a maszkok nincsenek túlságosan felfejlesztve, erősen az “egynek elmegy” kategóriába tartoznak, de én ezt nem érzem negatívnak. A csigásat egy fáradt napon használtam, az aktív szenessel egy hétvégi kiruccanás után kezelgettem a bőröm. Az aktív szenes egy kicsit csípte a bőröm, de ez lehet egyéni érzékenység.

INCI: Az INCI nekem tetszik, bár látszik, hogy a csiganyál csak 1%-ot tesz ki, a hidratáló esszencia jó része butilén-glikol és béta-glukán. A szenes maszkban bambuszszén van, alig várom, hogy összehasonlítsam a Neogence hasonló darabjával! A növényi kivonatok elég gondosan össze lettek válogatva, ehhez nem is fűznék semmit.:) A maszkok egyébként Koreában készültek!