Ti is tudjátok, hogy ez nem az a blog, ahol a “8 praktikus tanács egy mélyen gyökerező probléma 2 nap alatt való megoldásához (minimális energiabefektetéssel természetesen!)” jellegű cikkek a jellemzőek, így jöjjön egy kis anatómia!

Hogyan épül fel a bőr védőrétege?

Anélkül, hogy túl mélyre mennék a mikroanatómiában, kezdjük azzal, hogy a bőr felső rétege (az epidermis) 5 rétegre tagolódik, melyek közül a legfelső az ún. stratum corneum. Ez gyakorlatilag elhalt, elszarusodó laphámsejtekből áll, amelyek nagyon szorosan egymáshoz illeszkedve állnak. Bennük konkrét anyagcsere már alig folyik, jó részük csupán keratin (szaru). Ez a réteg egyébként a tenyéren és a talpon jóval vastagabb, a test többi részén egész vékony, 10-30 mikrométeres. Az alábbi kép elektronmikroszkóppal készült, az első részén látszik a rétegezettség, a második kép pedig azt mutatja, hogy alapos hidratálással mennyivel lazább lesz a felépítés. Ez azért is fontos, mert ez a tökéletes bizonyítéka annak, hogy a megfelelően hidratált bőr jóval könnyebben átjárható a hatóanyagok számára. (Ezért működik jól a rétegezős rutin…!) Ha már a hidratáltságnál tartunk: ezekben az ellapult sejtekben vannak azok az ún. természetes hidratáló faktorok (natural moisturizing factors, NMF), amik egyszerű cukrok és aminosavak. Ezt a koncepciót újragondolva remek hipoallergén hidratálókrémeket lehet létrehozni (ld. The Ordinary), melyekkel rövid távon is látványos hatás érhető el.

54103-0

Ez megint egy szuper mikroszkópos kép, csak kiszínézték, hogy élvezhető legyen. Nagyon jól látszik, hogy a legfelső réteg egyenletlen. A hámlasztás során pontosan ezeket a félig már leesett sejteket tüntetjük el és ezzel összességében sokkal egyenletesebbnek fog tűnni a bőr. 🙂 (Viszont ha túlhámlasztunk, elvékonyítjuk az egész réteget!)

85757808.jpg

A sejtek természetesen nem csak úgy állnak egymás mellett, hanem kapcsok tartják össze őket. Ezek fehérjékből állnak, ők az ún. corneodesmosomák. A rendszert még tovább erősíti egy zsírokból álló mátrix, ami úgy veszi körbe a sejteket, mint a falban a cement a téglákat. Ezek azok a zsírok (ceramidok, cholesterol, szabad zsírsavak), amiket egyrészt igyekszünk is folyamatosan a rutinunkkal pótolni, másrészt ezeket tüntetjük el az átkozott lúgos, csikorgós arclemosókkal. Ez a jól felépített zsírréteg felelős a vízhatlanságunkért. Ha elrontjuk, a víz el fog párologni az alsóbb rétegekből. Ha “alkatilag” gyenge ez a védőrétegünk, az az esti rutin szintjén kiválóan egyensúlyozható okkluzív kozmetikumokkal (arcolajak, nehezebb krémek, akár sima vazelin).

Hogy meglegyen az összkép, berakok még két összefoglaló ábrát.

Stratum+Corneum+The+stratum+corneum+is+the+outermost+of+the+5+layers+of+the+epidermis+and+is+largely+responsible+for+the+vital+barrier+function+of+the+skin.

skinbarrier_img01

Hogyan épül fel a savköpeny?

A fent említett védőfalon van néhány kijárat, ezek a “pórusok”, azaz a faggyú- és verejtékmirigyek kijáratai. Ezek a mirigyek folyamatosan dolgoznak, részt vesznek a bőr anyagcseréjében. Az általuk elválasztott anyagok keveréke pedig egy savas pH-jú réteget fog képezni a bőr legeslegtetején. Erre a savas közegre egyrészt a baktériumok, másrészt a környezeti tényezők elleni védelem miatt van szükség. Ezen kívül a szervezetünk minden egyes kémiai reakciójának van egy ún. pHoptimuma. Ez a gyakorlatban azt jelenti sarkítva, hogy pl. a gyomor emésztőenzimei 2-es pH-n működnek, a hasnyálmirigyéi pedig 8-ason. A bőr folyamataihoz az 5-6 közötti pH az ideális, ezért sem szerencsés lúgos kozmetikumokat használni. Az említett, sejteket összekapcsolódó fehérjehidak is megbomlanak lúgos közegben. Viszont ha nem távolítjuk el a feleslegesen elválasztott faggyút, abba egész egyszerűen beleragadnak a szennyeződések és a baktériumoknak is remek táptalajt alkotunk, ezért érdemes például este a double cleansing módszert alkalmazni. A pH-visszaállítását különböző tonerekkel is elősegíthetjük, azonban 20 perc után magától is helyreáll, így én kissé kételkedem az ilyen tonerek létjogosultságában (főleg savas lemosók mellett). 🙂