Nem vagyok bulvároldal és mostanában extrakevés időm van a social médián lógni, de kérdeztétek, ezért megválaszolom. 

A botrány két összetevőből áll: egyrészt ott vannak az alkalmazottaktól származó rossz értékelések a Deciemről, másrészt ott vannak az ügyvezető igazgató, Brandon furcsa instagram posztjai. Az alkalmazottak értékelései első sorban arról szólnak, hogy mennyire diszkriminatív és a nők felé gyűlölködő hangulat uralkodik a cégnél. Brandon pedig szabályos ámokfutásba kezdett a közösségi médiában és olyan húzásai voltak, amelyek bár szimpatikusnak tűnhetnek laikus szemmel, de üzleti szemszögből inkább ijesztőek. Ráadásul 1-2 hete kirakta a Deciemtől a vezetőség oszlopos tagjait, közöttük az alapítótársát is. Azután emellé társul a ködös pletyka, miszerint a kanadai egészségügyi / fogyasztóvédelmi hivatal rászállt a Deciemre a vásárlókat megtévesztő reklámszövegek és minőségellenőrzési problémák miatt.

Brandon, mint minden átlagos zseni, részben őrült. Hogy ez megüti-e a borderline vagy egyéb személyiségzavar szintjét a viselkedése alapján, nem tisztem eldönteni. A történelem során rengeteg művész szenvedett bipoláris depressziótól is, pszichiáterek által leírt és támogatott tény, hogy a mániás epizódok elképesztő termékenységgel járhatnak és ez pozitív eredményeket hoznak. Hagyjuk most a negatív oldalt és a hullámvölgyeket: az ilyen emberek mozgatják a világot. Az ilyen emberek lázadnak, okozzák a forradalmakat, reformálnak a makacsságukkal. Állandóan harcban állnak, egyéni szinten sokszor csúnyán végzik. De tényleg nem kell elsüllyedni a pszichiátriai diagnosztikában, itt spektrumokban gondolkozunk, azaz ugyanannak a viselkedésnek vagy személyiségtípusnak vannak enyhébb és erőteljesebb fokozatai, a semmitől a szélsőségig. ( “Én már csak tudom”, mert én is hipomán vagyok és amikor elkap a gépszíj, le sem lehet lőni, megállíthatatlan vagyok, kreálok és terjesztem az igét. Csak én ilyenkor a barátaimat fárasztom egy hangulatos kocsmában, a blogomat írom vagy épp a medikus csoportomnak papolok az élet értelméről. )
Brandon, ha bekattan és ha átveszi az uralmat a Deciem instagramja felett, többmillióan olvassák a szavait és állnak megrökönyödve. Brandon, ha bekattan, létrehoz egy formabontó márkacsoportot, amit olyan sebességgel vásárolnak az emberek, hogy szinte lehetetlen újragyártani és Brandon, ha bekattan, lerombolja az egészet. A Deciem egy start-up cég, aki sosem látott növekedésen ment keresztül, ezt borzasztó nehéz lehet koordinálni, nem csoda, hogy vannak hibák a gépezetben. Sőt, szerintem csoda, hogy csak ennyi. Parasztul viselkednek a cégvezetők az alkalmazottakkal? Nem csoda, hiszen minimális tapasztalatuk van arról, hogy milyen egy jó vezető, hogyan kell profiként viselkedni. Majd megtanulják, lehet, hogy ez az első nagy pofon, amit kaptak. (Nem az utolsó.) Az információs korban a világ rendje felborult, az Y-, Z- és Alfa-generációk már teljesen máshogyan gondolkodnak (ajánlom ezzel kapcs. Tari Annamária pszichológus könyveit), konzervatív szemmel nézve a szabályok állandó áthágása pedig roppant ijesztő.
A Deciemnél folyton át akarják ugrani a törvényeket és az összetevőket illető szabályozásokat. Őszintén szólva alapból gyanúsak mindig ezek az alacsony árak, akárhogyan is magyarázzák. Ha a Niodból és a Hylamideből jön be annyi bevétel, hogy a TO árai alacsonyan maradhassanak, akkor pedig a két testvérmárka van mégiscsak túlárazva. Számomra kicsit ködös a három közötti minőségbeli viszony, illetve néha megkérdőjelezem, hogy hogyan aránylik egymáshoz az ár-érték arányuk.

Kívülről szemlélve nagyon nehéz megítélni, hogy a februári Deciem botrányoknak milyen kimenetele lesz. Mi lesz Brandonnal, mennyire fog ebbe beleszólni az Estée Lauder, maradhatnak-e a Sephorában (biztosan), okoz-e majd ez a sok cirkusz érezhető forgalomkiesést (szerintem nem), merre halad majd a brand a jövőben. Sok kérdés merül fel: mennyire jó az, ha egy ilyen mamutcéget mégiscsak egy ember képvisel? Mennyire kell megőrizni a személyes kontaktot a vásárlókkal? Ti mennyire tudtok elvonatkoztatni egy cég cselekedeteitől? Akkor is vásároltok, ha rossz a vezetőség? Meddig ível még felfelé a Deciem csillaga, van-e a furcsa instagramposztok mögött hátsó szándék? Az egész csak marketing, egyfajta Kardashianos figyelemfelkeltés? Nagyon jó konteóalap az ez egész…

És végül, de nem utolsó sorban: Ha az alapítókat eltávolítják a képből (mert ha ez így halad előre, nem tudom, meddig marad Brandon sem a helyén…) és az Estée Lauder kezében lesz a Deciem egésze, mi lesz az olcsó üvegcsékkel és a folyamatos újításokkal? 

Ti mit gondoltok? Stabil a bizalmatok a Deciem felé?