Nagyon sokat lehet olvasni arról, hogy a kozmetikumaink pH-ja mennyiben befolyásolja a működésüket. Különösen igaz ez a C-vitaminos szérumokra és a hámlasztókra. Azt hiszem a hámlasztók esetében kiemelten fontos erre figyelni, hiszen a kémiai hámlasztást lépcsőzetesen és óvatosan kell bevezetni a bőrápolási rutinba. A nyárhoz közeledve ez a téma megint egy kicsit másképp lesz aktuális. 

Vizsgáljuk meg közelebbről ezt az egész pH-témát..

Alapvetés:

  • A terméknek van egy pH-ja.
  • A termékben lévő hatóanyagnak, jelen esetben hámlasztó molekulának van egy ideális pKa-ja.

61irQrNjgnL._SY550_

Mennyi szabad sav van az oldatban?

Vigyázat, kémia következik! Egy oldatban lévő molekulák gyakorlatilag mindig kölcsönhatásba lépnek egymással. A savas oldatok esetén vannak szabad savmolekuláink és vannak olyanok, amelyek éppen kölcsönhatásban vannak az oldat más összetevőivel. Ezek folyamatosan cserélődnek, de az arányuk állandó marad. Részletes matematikai levezetés nélkül fogadjuk el a PKa fogalmát, ami a savak ún. disszociációs állandója.

Ez azt adja meg, hogy melyik az a pH, amin az oldatban lévő savmolekulák pontosan FELE szabad és FELE kötött. A gyakorlatban ez az az ideális pH, amilyennek a hámlasztónknak lennie kell. Ha hámlasztó pH-ja egy egységgel nagyobb, mint a hámlasztó sav pKa-ja, a molekulák fele helyett csupán a tizede lesz szabad az oldatban. Ha a hámlasztó pH-ja eggyel kisebb (tehát savasabb az oldat), mint az adott termékben lévő hatóanyag pKa-ja, a molekulák 90%-a lesz szabadon.

(Ezek nem lineáris összefüggések, ezért sem szeretném őket jobban részletezni. A pH és a pKa skála 1-től 14-ig terjed!)

Hogy ez nekünk miért fontos?

Valószínűleg már kitalálhattátok. Egy hámlasztó igazi ereje a szabad savmolekuláktól függ. Ami a csomagoláson fel van tüntetve, az a teljes savkoncentráció, a hatékony szabad és a hatástalan kötött savmolekulák összege. Így ha az oldatunk pH-ja pont annyi, mint az adott hámlasztó molekula pKa-ja, pontosan a csomagoláson feltüntetett koncentráció fele a hámlasztónk valódi ereje.

…akkor csökkentsük a pH-t!

Igenám, de minél alacsonyabb pH-jú oldattal kezeljük a bőrünket, annál nagyobb az irritáció esélye, így nem igazán érdemes a végtelenségig csökkenteni ezt az értéket…

A valóság

Amikor egy hámlasztót megkomponálnak, mindent figyelembe kell venni.

  • elég magas koncentráció kell ahhoz, hogy a hámlasztó molekula elvégezze a feladatát (erről jövő héten lesz szó!)
  • az oldat pH-ját úgy kell beállítani, hogy ezek a hámlasztó molekulák szabadon legyenek (lehetőleg minél több)
  • és hogy a pH ne legyen túlságosan alacsony, mert az már maró érzést okoz

Honnan tudom, hogy működik-e a hámlasztóm?

A válasz kiábrándító: ki kell próbálni. Minden cég egy kicsit más marketingszöveget használ, vannak akik felírnak a csomagolásra egy pofátlan magas százalékot, aminek végül csak egy része hasznosul és így gyakorlatilag bárki otthon is használhatja a terméket. Ilyen a The Ordinary 30%-os AHA hámlasztója is, amit sokkolóan sokan locsolnak magukra sokkoló gyakorisággal és mégsem lesz semmi bajuk. A titok annyi, hogy a pH-t úgy lőtték be, hogy a termék valóban hatékony legyen, de ne

aha30

 marjon csontig. Ráadásul a 30% összeadódik négyféle savból. Ez azt jelenti, hogy az oldat mondjuk 15%-a glikolsav, 10%-a tejsav és a maradék 5% borkősav és citromsav. (Ezek a számok nem a pontos tartalmat jelölik, csak a példát szolgálják.) Ez egy nagyon intelligens vegyészeti finomhangolás, de összességében ez a 30% nem az a 30%, amit az ember egy bőrgyógyászati vagy komolyabb kozmetikai (pl. Image Skincare) kezelésen megkap. Nem véletlen az sem, hogy ezekhez sokszor több hetes előkészítésre van szükség.

A tanulság az, hogy a fentiek miatt sosem lehet biztosra menni. Egy magas koncentrációjúnak tűnő hámlasztó is lehet harmatgyenge és egy látszólag alacsony szám mögött is húzódhat vad erő. A számok csak számok, a személyes tapasztalat a legfontosabb!

(Na meg az óvatosság és mindennapos fényvédelem…!) 

Hámlasztásról korábban: