Én is gyakran keverem, én se voltam vele sokáig tisztában, így hát érett egy rövid összefoglaló!

Az UV-sugárzás olyan láthatatlan sugárzások csoportja, melyek hullámhossza rövidebb, mint a látható fényé és hosszabb, mint a röntgensugárzásé. Ne menjünk bele a fizikába, de lássuk, hogy a különböző hullámhosszú és energiájú sugárzásokat máshogy érzékeljük, más hatással vannak ránk és a sejtjeinkre. A hullámhosszat nanométerben mérjük. Az UV-sugarak hatása 10-től 400 nanométerig terjed.

UV-A sugárzás

  • 320-400 nm.
  • Az ózonréteg nem szűri ki.
  • Egészen mélyre hatol a bőrben, addig a szintig, ahol a kollagénrostok vannak…
  • Felelős a kollagénrostok darabolódásáért, azaz az öregedését. Nem csak a meglévő kollagénrostok mennek tönkre, hanem az ezeket eltakarító mechanizmusok is károsodnak és az új kollagén elkészítése is lelassul. Így keletkeznek a ráncok.
  • Közvetett módon felelős a bőrrákok kialakulásáért, káros szabadgyökök képződését elősegítve. Direkt módon is károsítja a DNS-t, de ez jóval kevésbé súlyos, mint az UV-B esetén.
  • Történelmileg úgy alakult, hogy a fényvédők készítésénél kevesebb hangsúlyt fektettek az UV-A védelemre, ugyanis sokáig nem volt ismert a káros hatása.
  • Gyors barnulást okoz, ugyanis a meglévő melanin oxidálódik (gyakorlatilag sötétedik) a hatására.
  • Az UV-A sugarak elleni védelmet a PA érték mutatja (ázsiai fényvédők), ezt keresztekkel jelölik, + és ++ kevés, +++ és ++++ már jó védelmet jelent. Európában az a szabály, hogy legalább az SPF érték egyharmadával kell felérni az UV-A elleni védelemnek.

aid300969-v4-728px-Understand-the-Effects-of-Different-UV-Rays-Step-1

UV-B sugárzás

  • 280-320 nm.
  • Csak a bőr legfelső rétegét és az alatta levő kötőszövet felső rétegét érinti.
  • Az ózonréteg kiszűri. Kár, hogy hazavágtuk az ózonréteget. Ne felejtsétek el, hogy ez nem az elmúlt 500 év eredménye, hanem az elmúlt évtizedek rohamos változása, amiért az ember a felelős. Ez már nem ugyanaz a nap, ami a kilencvenes években sütött ránk a tengerparton! Ezek a változások egyébként leginkább Ausztráliában nyomonkövethetőek, hiszen ott vékonyodott el leginkább az ózonréteg és ott a legmagasabb a napsütéses órák száma. Nem véletlen, hogy minden harmadik embert eléri a bőrrák valamelyik fajtája az élete során. (Ez nem azt jelenti, hogy bőrrákban halnak meg!) Nem véletlen, hogy Ausztrália annyi remek (és számunkra nehezen elérhető) fényvédő hazája.
  • Felhős időben lényegesen kevesebb van belőle, de ehhez vastag felhőréteg kell.
  • Szintén felelős az öregedéssel kapcsolatos folyamatokért, többek között a bőr hialuronsavtartalmát csökkenti több úton.
  • Közvetlen módon károsítja a bőrsejtek DNS-ét, aminek a következménye a különböző típusú bőrrákok esetleges kialakulása.
  • A kétszálú DNS-ben az UV-A sugárzás csak az egyik szálon okoz töréseket, ehhez képest az UV-B mind a két szál folytonosságát megszakítja, továbbá úgy módosítja a DNS építőköveit, hogy azok rosszul álljanak párba vagy ne tudjanak párba állni. Ha a két szálból az egyik folytonossága megszakad, relatíve könnyen javítható, a nagyobb hibák értelemszerűen nagyobb kihívást jelentenek. Ha a DNS-szál szerkezete módosul, az azt jelenti, hogy rosszul másolódik róla az RNS, ami alapján a fehérjék is hibásan másolódnak majd. (Rosszabb esetben másolhatatlan lesz az adott szakasz és minden elcsúszik.) A sejtben gyakorlatilag mindent a fehérjék csinálnak, így ha az ő szerkezetük károsodik, nem tudják majd ellátni a feladatukat (ami többek között a DNS-hibák javítása és visszafordíthatatlan hibák esetén a programozott sejthalál beindítása). Ezek a hibák lehetnek nagyok, de a kisebbek sejtgenerációkon át öröklődhetnek és halmozódhatnak az élet során.
  • Ami a napozást illeti: az UV-B hatására új melanin termelődik, ennek lefutása kb 48 óra, ezért van, hogy a nyaralás során mélyül a barna szín. Persze ez egy drága üzlet, hiszen az ára a DNS-károsodása! A DNS-károsodás és az UV-hez kapcsolódó gyulladás más utakon is serkenti a melaninszintézist, ez felelős az öregedés során kialakuló foltokért. Ráadásul, ha ez nem lenne elég, a melanin egyik formája nem hogy véd a további UV-sugárzás ellen, hanem elősegíti a káros szabadgyökök keletkezését. (Az eumelanin a jófiú, a pheomelanin a rosszfiú.)
  • Az UV-B sugarak elleni védelmet az SPF érték mutatja.

UV-C

  • 100-280 nm
  • Ezt is szűri az ózonréteg és az atmoszférán sem igazán jut át. Fertőtlenítő hatású.
  • A 200 nm-nél rövidebb hullámhosszokat a légkör oxigénje köti meg, így ezek már nem érnek el hozzánk, a bejegyzés szempontjából tárgytalanok. Egyébként ebből a folyamatból születik az ózon, ami a hosszabb hullámhosszokat is szűri.

Konklúzió

Érdemes olyan fényvédőt választani, ami a teljes UV-spektrumot lefedi, hiszen sem égni, sem öregedni, sem különböző bőrrákokat kivágatni nem akarunk magunkból. Vásárlás előtt én mindig csekkolom az interneten az összetevőlistát, hiszen én sem tudom a világmindenséget fejben tartani. A Cosdna.com oldal azért jó, mert az összetevőlista mellett mindig feltünteti, hogy az adott szűrő mennyire fedi le az UV-spektrumot!:) Egy kis segítséget viszont én is fogok nektek adni a következő bejegyzésben!