Nagyon gyakran kérdezitek tőlem és teljesen megfontolandó felvetés, hogy az aktív hatóanyagokat és a bőrgyógyász által felírt kencéket milyen sorrendben érdemes felkenni. Egy kicsit ezt a témakört szeretném körbejárni!

A témában kevés kutatás született, hiszen a tízlépéses rutin nem egy kifejezetten tudományos, bőrgyógyászatilag releváns dolog. Tetszik, nem tetszik, ezer más fontosabb dolgot kell kutatni. Persze érdemes lehet egy-egy dolgot megvizsgálni és van is egy publikáció, ami konkrétan az azelainsav felszívódását vizsgálja más hidratálókrémekkel együtt. (itt) Nos az eredmény érdekes: amikor egy normál hidratálókrémet (Cetaphil) kentek a 15%-os azelainsav krém alá, a felszívás valamelyest javult. Ugyanitt megjegyzendő, hogy a különbség statisztikailag nem szignifikáns, tehát nem igazán perdöntő, de a mi gyakorlatias szempontunkból bizony az is fontos, hogy az azelainsav alá kent krém nem is rontotta a hatékonyságot. Egy kutatás persze nem kutatás, de sajnos a témában nincs nagyon több konkrét kísérlet. (Ha mégis tudtok ilyenről, szóljatok.)

Még pár felmerülő kérdés:

A benzoil-peroxid betegtájékoztatójában egyébként az szerepel, hogy lehet mellette hidratálókrémet használni, sőt a szakmai ajánlás kifejezetten az, hogy a BP és a retinolos kezelés mellett MUSZÁJ valamivel táplálni a bőrünket, hiszen ezek a készítmények nagyon szárítanak.

Amikor helyi kezelőket kell alkalmaznom, azokat közvetlen arctisztítás után viszem fel és egy darabig hagyom őket. Ha nagyon sűrű a krém (pl az Alksebor is az), akkor utána letörlöm, jöhet a rutinom és esetleg a kritikus helyre újra kenek egy keveset, miután minden beszívódott.

A C-vitaminos szérumok gyártói maguk is azt ajánlják, hogy ha csíp a készítmény, érdemes lehet egy másik (semleges) krémmel elkeverni és úgy feljuttatni a bőrbe. A szakértők ebben a kérdésben sem látnak paranoiát.

A hámlasztóknál egyszerű a helyzet, hiszen ezeket egyértelműen a bőrre közvetlenül érdemes kenni. Nem feltétlen érdemes higítani, hiszen a hatás mindenképp gyengül. Ugyanakkor kísérletezni lehet.

A fényvédők higítását mindig minden körülmények között el kell kerülni, mert ezek egy összefüggő védőréteget képeznek a bőrön és ezt nem érdemes akkor sem mással gyengíteni, ha a másik készítményben is van SPF. A fényvédő felkenése után azért is érdemes a sminkeléssel várni, hogy ez a réteg megszilárduljon és a krémek a lehető legkevésbé keveredjenek.

Egyéb aktív hatóanyagoknál is érdemes lehet várni a beszívódással, minél “aktívabb” egy készítmény, annál közelebb igyekszem kenni a bőrhöz – azonban ahogy a fenti kutatás is érzékelteti, ez sem annyira kritikus kérdés, mint ahogy elsőre tűnik. (A rétegezésről egyszer már írtam…)

Niacinamidot és C-vitamint nem kenek fel konkrétan egymás után, bár nagyon kicsi az esély az interakcióra…

A házi retinollal sokan csinálják, bár ez inkább téli trükk, hogy az arctisztítás után felteszik és hagyják a készítményt pár óráig magában, a rendes rutin pedig csak lefekvés előtt jön. (Ezt én is csinálom, bár nem vagyok igazán rendszeres retinolhasználó.)

A szilikonok és néhány nagyobb molekulájú emolliens vagy okkluzív összetevő tényleg zavarhatja a felette levő molekulák beszívódását, de ez sem 100%-os. Nem véletlen haladunk normál esetben a könnyebedd állagtól a nehezebbig. Ezt a kérdést nem kell túlkombinálni, nem kell egy ciclopentasiloxanetól megijedni a tonerben.:)

Én a várakozási időkkel elég liberális vagyok, általában az “ahogy az élet hozza” elvet követem, de ezeket a szabályokat igyekszem tartani. Eddig semmi bajom nem lett és végül: úgyis minden gyakorlatban dől el! Kísérletezzetek bátran az aktív hatóanyagokkal, a bőrgyógyász által felírt kencéket használjátok eleinte elkülönítve, de figyeljétek a bőrötök reakcióját. Minden bőr máshogy viselkedik, ezért mindenkinek más működik jól. Legyetek türelmesek és idővel minden egyértelmű lesz!