Valahol ott hagytuk abba, hogy a patológus orvos megkapja az anyagot, immáron metszetek formájában.

A mellékelt papíron szerepelnek a klinikai adatok és az indítás során lediktált szöveg is, amely tartalmazza a feldolgozás módját (milyen síkban, hány darabba lett metszve az anyag) és a szabad szemmel látható jellemzőket is. pathslides

Innentől kezdve indul a móka. (Legalábbis számomra ez az…)

A diagnózis felállítása sokszor egyszerű, első blikkre történik. Néha azonban több napos kínlódás, konzultációk hosszú sora és hosszadalmas utánaolvasás következik. A bőrpatológiában örök igazságként hangoztatják, hogy két dolgot kell felismerni: a melanomát és a Merkel-sejtes carcinomát, mert ezek a legveszélyesebbek. Ezen kívül viszont a jóindulatú elváltozások besorolása is hatalmas kihívást jelent: ami a köznyelvben “anyagjegy”, az tudományosan több száz féle különböző elváltozás lehet…. Nem véletlen, hogy a bőrpatológiára gyakran külön is szakosodnak a már kész szakorvosok, hiszen ez egy igen speciális terület. (Habár a patológia ma már annyira eszméletlen mennyiségű ismeretanyaggal rendelkezik, hogy minden kisebb alterületen van létjogosultsága a specializált szakértőknek.)

5173CWVTAZL._SX429_BO1,204,203,200_
Ezt a többezer oldalas csodát naponta forgatom, bízva abban, hogy egyszer enyém lesz a tudás. (Évek választanak el.)

A diagnózis pontos felállítása lassú folyamat, mert sokszor a sima metszetekből nem lehet elsőre megmondani, hogy milyen elváltozással van dolgunk. Erre vannak az úgynevezett immunhisztokémiai vizsgálatok, ami azt jelenti, hogy bizonyos fehérjéket meg tudunk jelölni a sejteken belül. Szerencsére vannak olyan tipikus fehérjék, amik csak egyes elváltozásokban találhatóak meg, így kis logikával és sok tapasztalattal közelebb juthatunk az igazsághoz. Minden technikai lépés 1-2 nap pluszt jelent, ezért elég lassan készülnek el a leletek.

ATR_AF4717_Immunohistochemistry_19614
A csini rózsaszín metszetek bekékülnek, de a barna sejtek rejtik az információt!:)

Manapság természetesen már molekuláris vizsgálok is elérhetőek és különböző mutációk sokaságát tudjuk kizárni egy vizsgálattal. Sajnos ezek Magyarországon azért még így is kissé hiányosak, de a fontosabbakat így is fizeti a társadalombiztosítás! Például a melanoma esetén a BRAF mutáció kimutatása esetén a beteg egy új típusú gyógyszeres kezelést kap. (De hasonló modern, molekuláris vizsgálatokon alapuló gyógyszerek elérhetőek tüdőrákban, vastagbélrákban stb is, ez ma már nem kuriózum.) A molekuláris vizsgálatok másik rendkívül előremutató csoportjában pedig azt vizsgálják, hogy egy adott, jelen esetben még békés elváltozásnak mennyi esélye van rosszindulatúvá változni idővel. Szerintem ez hihetetlenül izgalmas és bár nem olyan klasszikus mikroszkópos dolog, de remélem egyszer én is közelebb fogok kerülni ezekhez, hiszen ez a jövő. 

A patológia egy rendkívül vizuális szakma, amihez rengeteg tapasztalat kell, ha valaki jól akarja csinálni. Gondoljatok bele, hogy eleinte még egy sima, klasszikus anyajegy is összezavarja a kezdő rezidenst. Ameddig nem látsz az adott elváltozásból több százat, nem láttál egyet sem… Bármilyen kis variáció felkelti a gyanút, hogy valamit rosszul értékelünk és éppen ezért nem is mehet ki lelet felsőbb kontroll nélkül. Én még négy évig nem írok alá semmit szakorvos nélkül. A rosszindulatú betegségek diagnózisát általában egyébként is több szakorvos szokta aláírni, főleg amikor a beteg még csak az útja elején jár és például csak egy kis biopszia van előttünk. A kezdeti biopsziák esetén rajtunk múlik, hogy például eltávolítják-e a beteg egy adott szervét és ez nem mindegy. Habár a patológus munkája elég nyugodt, de olyankor így is elég nagy a pszichés stressz. A bőr esetében például a tapasztaltak is kétségbe esnek a gyanús, melanomaszerű elváltozásoktól. És nem egy ilyen jön szembe… Több szem azonban többet lát és ez nálunk szó szerint is igaz. Olykor szükség van arra, hogy az anyagot átküldjük egy nagyobb centrumba, ahol még több tapasztalattal rendelkező szakemberek vannak. Persze a rejtélyek a legizgalmasabbak, de azért a gyakorlatban ezek az esetek egészen kis százalékát alkotják. Ha beküldenek egy bibircsókot, az általában szimpla bibircsók lesz. (De természetesen én is a rejtélyekkel estem szerelembe.:)) )

Amikor kész a diagnózis, a teljes lelet elektronikus rendszeren és/vagy postán keresztül megy vissza a kezelőorvoshoz, a papír alapú leletből pedig a beteg is kap egyet.

Tanulságok

  • Ha leszedetsz magadról egy akármilyen bőrelváltozást, kérlek mindenképpen menj vissza a szövettanért! 
  • Ha nem szólnak vissza, kérdezz rá. Nem kell naponta telefonálni és nem kell rögtön, mert “maszekban” más a munkarend, de 3-4 hét után el lehet kezdeni érdeklődni. (Sajnos láttunk már olyat, hogy 10 év múlva jöttek a melanomaáttétek és kiderült, hogy anno a betegre nem telefonáltak rá valamiért a rosszindulatú diagnózis ellenére, magától pedig nem ment.) 
  • Akkor is menj el a papírért, ha jóindulatú. A papírokat őrizd meg. Nem kell minden takonykóros háziorvoskörnél magaddal cipelni a seborrheás keratosis leleteket, de otthon legyen eltéve. 🙂
  • Ha valamit nem értesz, kérdezz! Jogod van kérdezni, jogod van magyarázatot kapni, az orvosnak pedig kötelessége válaszolni. Az interneten található információk sokszor összezavaróak laikusok számára, ezért jobb olyantól kérdezni, aki közvetlenül tudja értelmezni a leletet.:)