Nemrégiben újra felbosszantottak és egy kedves olvasóm ismét rávilágított arra, hogy a tudományos közleményeket mennyire félre lehet értelmezni szelektív olvasással.

Az emberek meg szelektíven olvasnak, mert akkora információtömeg zúdul rájuk, hogy nem fognak minden betűt megrágcsálni és ezzel nincs is baj, ameddig nem kezdenek el véresen habzó szájjal a facebookon téríteni és másokat veszélyeztetni. (Helló, oltásellenesek!) Abba nem megyek bele, hogy hányan tudnak angol nyelvű szakirodalmat helyesen értelmezni, hiszen ez nem várható el azoktól, akik nem természettudományos pályán vannak!

Komolyan is szeretnék az endokrin diszruptorok biológiájáról írni, de ez most itt egy közlemény, nem ismeretterjesztés.

Itt van ez a cikk:

https://academic.oup.com/jncics/article/2/2/pky012/5041893

Már az absztraktjában is ott van a riogató tény, hogy az USA-ban jelenleg 4300 olyan regisztrált eset van, ami rákos megbetegedést köt össze a kozmetikumok használatával.
Aztán ott van elrejtve a bűvös mondat:
Currently, CAERS is of limited utility, with the available data having been subjected to significant reporter bias and a lack of supportive information such as demographic data, medical history, or concomitant product use.” (Röviden: “Ez a közlemény csak korlátoltan használható, mivel az elkészítéséhez felhasznált adatok több tekintetben erősen hiányosak.”)

De persze mennyivel szenzációhajhászabb a számszerűsített tényeket használni és ignorálni a betegtájékoztatóra emlékeztető figyelmeztetést…. Mennyi megosztás, mennyi elérés, mennyi kattintás, mennyi reklámbevétel! 

Kérlek ne rettegjetek a rákkeltő szótól, ne alapozzatok semmit a riogatásra!

  • A daganatos megbetegedések mindig multifaktoriálisak, azaz több tényezőnek köszönhetően alakulnak ki. Csupán egy arckrém használatától sosem lesz senkinek májrákja!
  • Emellett azonban ismerünk olyan tényezőket, amik nagyon magasra emelik a rákkockázatot. Ilyen az UV-sugárzás a bőrrákok esetében vagy egyes HPV-vírusok a méhnyakrák esetén, de ide sorolnál általában a dohányzást vagy az alkoholizmust is. Folyamatos, alapos kutatások folynak azért, hogy ezeket a tényezőket azonosítsuk, de ez sokszor hosszú évtizedek munkája. Amint valamiről bebizonyosodik, hogy _valóban rákkeltő_, kikerül a kereskedelmi forgalomból. (Erre tökéletes példa a dietilstilbösztrol.) Nem kell otthonról hobbitudóskodni! Bár jó dolog a tudományos publikációkban elmerülni, de talán még fontosabb olyan forrásokat találni, ahol ezeket _megfelelően_ értelmezik és közvetítik azok felé, akiknek nincsenek természettudományos alapjaik. Igen, kell foglalkozni a kozmetikai összetevők rákkeltő hatásával… a kutatólaboroknak. 
  • A kozmetikai termékek elenyésző mértékben kerülnek be a vérkeringésbe, már csak ezért sem kell a bőrápolási rutintól rettegni.
  • Senkit nem akarok elszomorítani, de a daganatos megbetegedéseknél nagy szerepet játszik az egyén genetikája is. 60 év dohányzástól sem lesz mindenki tüdőrákos és van, akiben dohányzás nélkül is kialakulnak a rossz mutációk. És fordítva. (Persze ebbe beleszól az epigenetika is.)
  • A fenti tényezők miatt soha senki nem fogja tudni megmondani, hogy mitől lett valaki daganatos. Tudom, hogy ez nagyon nehéz, de ha már kialakul egy betegség, csak a gyógyulásra kell koncentrálni. Sokaknak kell egy jó pszichológus! Felesleges a miérteken rágódni vagy bármit is hibáztatni – persze a megelőzésnél nincs fontosabb, a környezetünket mindig érdemes egészségesebb életmódra buzdítani, de az önmarcangolásnak nem szabad teret engedni, ha már megvan egy betegség.

Természetesen a jövőben is szívesen fogadom, ha küldtök nekem olvasnivalót, szívesen segítek értelmezni ezt-azt, ha inspirációt adtok nekem blogposztok gyártásához, azért még hálásabb leszek!