Bevallom, a fermentált összetevők még nekem is egy kicsit rejtélyesek. Egyrészt egy nagy összetevőcsoporton belül lehetnek potens és hatástalan hatóanyagok is, azután ott van a tény, hogy mindenki egyedien reagál a különböző összetevőkre – így nem nagyon merek ígérni és sajnos sokszor ködösnek érzem, amit mondok.
A fermentáció során egy adott gombát vagy baktériumot ráeresztenek a fermentálni való anyagra, pl. növényi kivonatra. A folyamat során a fermentált anyag molekulái kicsit átalakulnak, módosulnak, akár újak is keletkezhetnek. Az általános tapasztalat az, hogy ezek az újonnan keletkezett molekulák sokkal biológiailag sokkal aktívabbak, “előnyükre változnak”.
A minap belefutottam egy vizsgálatba, amely kiválóan szemlélteti, hogy miért érdemes a fermentált összetevőkkel foglalkoznunk! A kutatók magnóliakivonatot fermentáltak az aspergillus nevű gombával és a mérések alapján a keletkezett fermentátum több szempontból 3-4-szer is hatékonyabb. Például a kivonatban feldúsulnak a jótékony hatású fenolok, erősebb lett a folthalványító potenciál és a végtermék antibakteriális hatása is erősebb lesz. (Ez csak két kiragadott példa, elég sok mérés történt.)
Szeretem, amikor valami szépen ki van mérve, még akkor is, ha az összkép nem kevésbé ködös – mintha egy nagy puzzle-höz gyűjtögetnénk a széleket a dobozból.
Az inspirációul szolgáló kutatás: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/30581856
Néhány fermentált összetevőket tartalmazó termék tesztje a blogon:
- Haruharu Wonder Rice szérum termékteszt
- A legendás Missha Borabit szérum (Time Revolution Night Repair Science Activator Ampoule) – pár szó a fermentált összetevőkről
- Tonymoly Galactomyces Essence – Termékteszt
- Saké a kozmetikumokban? Peach sake pore serum review!
- Cosrx Snail Mucin vagy Galactomyces essence?
A bejegyzés a Facebook-oldalamról származik!
“Mennyire hatékonyok a fermentált összetevők?” bejegyzéshez egy hozzászólás