Az INCI-elemzés csapdái

A kozmetikai összetevőlisták értelmezése szép művészet, érdemes kicsit beletanulni vagy minimum a Krémmánia összetevőelemzőjét tanulmányozni, hogy tudatos vásárlói döntést tudjunk hozni. Ha sokat nézegeted, meg fognak ragadni a nevek.. de tudom, hogy biológiai tudás nélkül ez nagyon nehéznek tűnik!
Már régóta érik ez a bejegyzés a fejemben, de végre megfogalmazódott a konkrét lista – így összeszedtem a leginkább pofára ejtős tényezőket.

1. Az alapszabály ugye az lenne, hogy az INCI az összetevőket csökkenő koncentrációban sorolja fel. Azonban ebben annyi megtévesztés lehet, hogy egy adott kozmetikumban lehetnek előre ‘bekevert’ oldatok. Ezeket pedig néha szétbontják (pl. a tea víz és teafűként külön-külön szerepel), néha nem. A nagyobb eltérések inkább az ázsiai kozmetikumokra jellemzőek, de a nyugati termékeknél is megtévesztő lehet ez elsőre. Sokszor a sztárhatóanyagot nem is találjuk név szerint a listában, mert négy darabba bontva kell feltüntetni.

2. A kettes száma alapszabály az, hogy az 1%-nál alacsonyabb koncentrációban jelen lévő összetevőket tetszőleges sorrendben lehet feltüntetni. Ezért a sztárösszetevő jöhet a lista közepére, a nem annyira kívánatos tartósítószer pedig a végére.

3. Apropó koncentráció: a valós koncentráció a fent említett okoknál fogva az INCI-ből nem fog kiderülni, ilyen szemmel nem is nagyon érdemes silabizálni. Emellett az is bejátszik, hogy rengeteg hatóanyag egészen alacsony koncentrációban is hatékony. A tiszta hialuronsavnak 1% a maximuma, a panthenol 0,3-5% között oké, retinolból 1% már rengeteg. Az AHA-savak 2-4%-os koncentrációban még csak hidratálnak, a glikolsav magasabb arányban (5-10%) kezd hámlasztani. Ezzel képest a BHA-khoz tartozó szalicilsavból 1-2% a maximális megengedett. Ez elég sok utánaolvasást igényel, de hát istenem… ez egy tanulós hobbi:)

4. Emellett azt is tudni érdemes, hogy ha növényi kivonat formájában van benne a hatóanyag a termékben (tehát BHA-hámlasztást ígér, de fehérfűz van benne [salus alba], vagy C-vitamint ígér homoktövisolajon keresztül), akkor az adott összetevőnek csak egy kis hányada lesz a hatóanyag… Ezek hiába természetesek, de nagy általánosságban gyengébb hatásfokú termékek. Homoktövisolajból lehetetlen a laboratóriumi C-vitaminkoncentrációt megugrani. (És ilyen esetben az összetett növényi olajok pl. nem is lesznek szétbontva az INCI-ben.) Emellett a cég által használt növények minősége is perdöntő, a minőség nem feltétlen lesz teljesen egységes, hiszen minden termésfüggő. (Nyilván vannak kísérletek a standardizálásra és nyilván nem minden gyártó aratja magának az összetevőt, de ez annyira sok tényezős játék… itt igazán sokat számít a vevői tapasztalat és bizalom.)

5. Multifunkciós összetevők: az előbb említettem az AHA-savakat. A közéjük tartozó lactic acid, azaz tejsav nem csak hámlasztóként, hanem pH-szabályozóként is működik. Így nem, nem fog minden fátyolmaszk hámlasztani…!

6. Alkoholok, sortörések: ezzel még néha én is pofára esek mind a mai napig. Nem minden alkohol rossz, a zsíralkoholok nem irritálnak. Ilyen pl. a cetearyl-alcohol is, ami majdnem minden krémben ott van. Ezt egy idő után az ember megjegyezgeti, de néha az összetevőlisták sortörései miatt csak az alcohol szó szúr szemet. Mielőtt kirakod a terméket a kosárból, nézd meg, hogy biztosan jó-e, amit olvastál. 🙂 (Velem volt, hogy az instastorym után szólt rám valaki, hogy benéztem a listát..)

7. Változó elnevezések: főleg a koreaiakra jellemzők, hogy hol angol, hol latin neveket használnak vagy látszólag ugyanazt a dolgot feltüntetik háromszor. Emellett pl az illatanyag parfum és fragnance néven is szerepelhet, de sokszor egyszerűen megnevezik. Ezek mondjuk az egyszerűbb buktatók közé tartoznak.:) Ezt se olyan nehéz megtanulni, de attól, hogy valaminek a legírásában nem találod meg a fragnance kifejezést, még lehet benne potenciális irritáló erővel bíró illóolaj… Számomra hasonlóan zavaró, amikor olyan általános kifejezéseket használnak, mint a “mineral oil”.

8. A krémmánia és az egyéb INCI elemzők bár jópofák és nagyon hasznosak, de a különböző besorolások, pl. a komedogén index a gyakorlatban nem nagyon érnek semmit. Zsíros bőrrel talán jobb támpont, de a személyes tapasztalatnál nincs jobb tanácsadó. Alapvetően még nem láttam olyan kozmetikumot, aminek az egész INCI-je végig a legrosszabb értékelést kapná, egy-egy piros körtől pedig nem kell megijedni.

Végszó

Talán a véleményemet leginkább az utolsó pont tükrözi. Nagyon hasznos az INCI elemzés és alapvetően szükség van rá, például, hogy ki tudd értékelni, hogy egy érzékeny bőrre szánt fényvédő tartalmaz-e kémiai szűrőket vagy alkoholt. Az már egy remek szint, ha a rengeteg, elsőre kecsegtető növényi kivonaton átlátsz és ki tudod értékelni, hogy a krémben van-e valami valóban figyelemre méltó. Ennél többet azonban személyes próba nélkül nem lehet kideríteni. Nekem is volt már kedvencem borzalmas INCI-vel (kaptam is érte hideget-meleget tőletek) és volt már olyan tökéletesnek hitt kozmetikum, ami nem hozta az elvárt szintet. A tonerek és a hidratálóknál az összetevők aránya az, ami az állagot, így a használat ideálisságát valóban megadja. Alapvetően ez egy tapasztalati dolog, át kell látni a rövidebb-hosszabb listákon, de egy-két év alatt felhasználói szinten bőven el lehet sajátítani a szükséges tudást. 🙂 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s